3 kérdés a vérszegénységről

Mi a vérszegénység?

Vérszegénységnek (anemia) nevezzük, mikor a vörösvérsejtek hemoglobin (vörös festékanyag, ami oxigént szállít a szövetekbe és eltávolítja belőlük a salakanyagokat, mint például a szén-dioxid) tartalma lecsökken.

A vérszegénység számos okra vezethető vissza: táplálkozási elégtelenségek, genetikai rendellenességek, gyógyszeres kezelések, fertőzések és krónikus betegségek állhatnak a hátterében. A kisgyermekeknél a kiváltó ok a legtöbbször vashiány, ami vagy annak következtében alakul ki, hogy a baba étrendjében nincs elég vas, vagy nem tudja a szervezete feldolgozni a táplálékban lévő vasat, esetleg valamilyen okból vért veszít (például a bélrendszerében).

A vérszegénység egyes formái öröklöttek, mint például a sarlósejtes vérszegénység.

Míg a koraszülöttek gyakran már születésük pillanatától vérszegények, addig rendes időben született társaik extra vaskészletekkel rendelkeznek. Az élet első hat hónapjában aztán csökken a vas mennyisége, és pótolni kell. Valahol a 9. és 13. hónap között gyermeked hemoglobin szintjét ellenőrizni fogják az egyik rutinvizsgálat során.

Mik a vérszegénység tünetei?

A tünetek közt említhető a fáradékonyság, az ingerlékenység, az étvágytalanság, az ajkak és a bőr sápadtsága, valamint a szemek, a száj és a körmök alatti bőr elszíntelenedése. Ezeknél komolyabb tünetek, mikor légzésnehézségek, szívproblémák, állandósult fizikai és mentális problémák valamint ólommérgezésre való fokozott hajlam lép fel.

Ha a véreredmények igazolják az alacsony vasszintet, akkor az orvos étrendbeli változásokat, valamint vas szedését fogja javasolni. A vaskészítményeket mindig az előírásoknak megfelelően tárold, és tartsd be az útmutatóban leírtakat, mivel a vastúladagolás nagyon veszélyes.

Hogyan akadályozhatom meg, hogy a gyermekem vérszegény legyen?

A vashiány okozta anemia kialakulását a legegyszerűbben úgy kerülheted el, ha vasban gazdag étrendet biztosítasz gyermeked számára. Így tedd:

•    határozd meg, hogy fenyegeti-e vérszegénység a kicsit. A rizikófaktorok közt említhető a koraszülöttség, az alacsony születési súly, szoptatós anyukáknál étrendjük vasszegénysége, a tápszerrel etetett babáknál pedig az, ha a tápszer nem tartalmaz elég vasat. Kérd ki a gyermekorvos véleményét, hogy szükség van-e vastartalmú étrend kiegészítők beiktatására a baba étrendjébe.
•    addig szoptasd a babát, ameddig csak tudod. Az anyatejben a vas egy olyan speciális formában található meg, melyet a pici szervezete könnyen feldolgoz.
•    egy éves kora előtt ne adj tehéntejet a gyereknek. A tehéntej vasban szegény és irritálhatja a baba bélrendszerét, ami vasvesztést okozhat.