A cicitől a késig és villáig

Megszületésükkor a csecsemők egyetlen ételforrása a mami cicije, vagy tápszeres etetés esetén a cumisüveg. Ám ahogy telik-múlik az idő, az anyatejről, tápszerről áttérnek a szilárd ételekre, melyeknek a fogyasztásához már nem elég csak a kis szájacska használata. Előbb-utóbb illik eljutni egészen a késig és a villáig.

Kupon Mánia akció!

Saját fotókönyv a Fotókönyvbolttól 6.200 Ft helyett most mindössze 2.990 Ft-ért!

- 51% 6200 Ft helyett 2990 Ft

Országos

Már csak 79 kupon van

Az evőeszközök használatának az elsajátítása azonban hosszú folyamat, melyet sok-sok gyakorlással kell csiszolgatni. Amikor ugyanis megszületünk, a kezeinkkel még csak reflexből tudunk fogni, a hüvelykujjunkat nem tudjuk szembefordítani a többivel, továbbá nem tudunk utánanyúlni az óhajtott tárgyaknak. És ez csak a hab a tortán, figyeljük csak meg, milyen sok kis részletmozgást igényel, mire a levest a tányérból a szánkba kanalazzuk! A kés és villa használata pedig még bonyolultabb művelet, hiszen ott már a két kéz összehangolt munkájára is szükség van!

De ne szaladjunk ennyire előre. Tehát megszületünk, majd néhány hónap múlva eljön az a pillanat, mikor a szilárd ételek is elkezdenek beszivárogni az étrendünkbe. Eleinte szülői segítséggel, püré formájában, illetve apró kockákra vágva. Ugyan lassabb, és jóval nagyobb maszatolással jár, de ebben az időszakban lehet hagyni, hogy a gyermek a kezecskéjével megtapogassa az ételt (természetesen nem a levest, bár tapasztalatnak nem rossz, hogy kifolyik az ujjacskái közül). Ha pedig érdekli a kanál, akkor miért ne kísérletezhetne vele. Mondjuk, egy kisebb méretűvel. Igaz, mint utaltunk rá, valószínűleg több étel fog a konyhában és a gyermeken szerteszét kikötni, mint a szájában, de a türelem rózsát terem. Megtehetjük, hogy bizonyos szabályokat lefektetünk, és afelé irányítjuk a gyermeket. Például, hogy az ételt nem lehet ledobni a földre, de az okés, ha az asztalon kísérletezget vele.

Az is gyakori, hogy a kanál mellett a villa és a kés is érdekli a gyerkőcöt, főleg ha közösen étkezik a családdal, és látja, hogy mi is használjuk őket. Tompa hegyűt a kezébe lehet adni, amivel nem szúrhatja, vághatja meg magát. Bár a műanyag evőeszköz jó ötletnek tűnhet, ügyeljünk rá, hogy jó minőségű legyen, hiszen ha eltörik, megvághatja a gyermeket, és a lepattant darabokat lenyelheti, leszippanthatja a kicsi. Ne lepődjünk meg, ha a gyermek végül a villát hamarabb tanulja meg használni, mint a kanalat, ugyanis egyszerűbb lehet számára felszúrni a falatkát, mint a folyós ételt a szájához irányítani. Ám másfél éves korára már a kanalazásnak is elég jól kell mennie.

A komplett kés-villa használatban a gyermek jóval később fog profivá válni, ám iskoláskorra illik elsajátítani. Hagyjuk, hadd kísérletezzen, természetesen ne nehezen vágható ételeken, hanem puhára főtt zöldségeken például, hogy legyen ösztönző sikerélménye.

Bármilyen ügyesen is eszik gyermekünk kézzel, kanállal, villával, bármilyen ügyesen is használja már a kést, még kisiskolás korában is legyünk a közelében, miközben eszik.

Képek forrása: flickr.com