Dani 10 éves, erőtől duzzadó és mozgékony kissrác, aki a szülei szerint tevékeny, a szabadban érzi legjobban magát, mindi csak menne. Szülei már megtanulták, hogyan kezeljék az örökké ficánkoló kiskamaszt, hogyan tudják felesleges energiáit levezetni. Az iskolában azonban problémák jelentkeztek, a kisfiú tanítója arról panaszkodik, hogy írása olvashatatlan, és képtelen nyugodtan ülni, rendszeresen zavarja a tanórákat, és folyton bajba kerül. Danit megvizsgálták, és kiderült, hogy intelligenciája átlagon felüli, mégis komoly erőfeszítések ellenére sem képes olvasható betűket formálni.
A diszgráfia a speciális tanulási zavarok egyik formája. Gyakran társul diszlexiával, vagyis olvasási nehézséggel is. Tüneteit az íráskészség gyengeségében és a helyesírási hibákban vélhetjük felfedezni.
Akkor beszélhetünk diszgráfiáról, amikor
- a gyermek írásképe rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes
- a gyermek sokszor nem tudja követni a füzet vonalait, a ceruzája hol alá, hol fölé csúszik
- a leírt szavak egymás közötti távolsága változó, néha majdnem összeérnek, máskor szinte szakadék tátong közöttük
- a betűk formája egyazon betűk esetében is eltérő lehet
- a sorok teljesen hullámzanak, fölfelé vagy lefelé haladnak a füzetben
- a gyereknek sok esetben hibás a ceruzafogása, görcsösen markolja, és nagy erővel nyomja a lapra írás közben
- a vonalvezetésében hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h;), nem tudja lemásolni a kívánt formát, ellenkező irányba, fordítva írja, nem tudja a vonalakat keresztezni.
A helyesírási hibákkal küzdő gyerekek esetében gyakori, hogy a hosszú és a rövid mássalhangzókat nem tudja megkülönböztetni egymástól, rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kellene, és kettőz, ahol nem kéne. Ugyan ez vonatkozik a magánhangzókra is, fölöslegesen használja, vagy elfelejti kitenni az ékezetet. Gondot okoz a diszgráfiás gyerek számára a ly-j használata, de leginkább az, hogy különbséget tudjon tenni a kettő között.
|
Másoláskor betűnként, vagy 2-3 betűnként írja le a szöveget, írástempója ilyenkor még lassabb, mint általában, mert hol a füzetét, hol a másolandó szöveget nézi. Diktáláskor gondolkoznia kell a hallott betű írott képén, mert nehezen idézi fel a betű alakját. Mivel lassabban dolgozik, mint társai, így lemarad, a szavak végét lehagyja, betűk, szótagok maradnak ki, esetleg egy mondatrész is hiányzik a leírt szövegből. Sokszor előfordul, hogy a szavakat nem választja el, hanem mindent egybeír, nagy kezdő betűket nem használ. A nyelvtani feladatok megértése, és a tanult szabályok alkalmazása is problémás lehet a diszgráfiás gyerekek számára.
Az idejében felismert diszgráfia szépen javítható, alakítható. A szülőknek érdemes szakemberek segítségét kérni, ugyan úgy, mint a diszlexiások esetében, főként, hogy a tanulási nehézségek sokszor kéz a kézben járnak egymással. Továbbá a szülők otthon segíthetnek a gyereküknek azzal, hogy megtanítják és gyakoroltatják a helyes testtartást és ceruzafogást írás közben, illetve írásgyakorlatokat végeztetnek, természetesen az erre speciálisan kialakított feladattípusok használatával.
A mai technikának köszönhetően túl sok aggodalomra nincs okuk a szülőknek akkor sem, ha a gyermek nem mutat túl nagy fejlődést a kézzel írás terén, hiszen a legtöbb középiskola és felsőoktatási intézmény is rugalmasan kezeli az ilyen jellegű problémát, és engedélyezi, hogy a gyerek ne kézzel, hanem például számítógépbe írja le az órán elhangzott tananyagot. A legtöbb diszgráfiás gyerek, ahogyan Dani is, okos és intelligens, így a pályaválasztásukat nem befolyásolhatja, hogy a kézírásuk csúnya.
Amikor kicsit más a gyerek
A diszlexia
A diszkalkulia
Képek forrása: flickr.com
Schmidt Egon
Donászy Magda
