Julcsi 10 éves. A szülei szerint nagyon okos, és intelligens gyerek. Mégis, Julcsi tanítója azt mondja a kislány olvasási képessége jóval az osztály átlaga alatt van. A pszichológiai vizsgálat során azt találták, hogy Julcsi olvasási tudása egy 7 éves gyerek szintjére tehető – de az intelligenciája átlagon felüli. A pszichológus, és a gyermekorvos sem tudott megnyugtató választ adni a szülőknek, mi lehet az oka annak, hogy Julcsinak mégsem megy az olvasás. A kislánynak specifikus olvasási nehézsége, vagyis diszlexiája van.
|
 |
A diszlexia definíciója szerint azt jelenti, hogy átlagos, vagy átlagon felüli értelmi képességekkel rendelkező gyermeknek, jelentős, elfogadható okokkal nem magyarázható olvasási elmaradása van. Lassan olvas, akadozva, találgatja, vagy nem tudja megfelelően betűzni a szavakat.
A szülők gyakran saját magukat hibáztatják, ha kiderül, hogy a gyereknek olvasási nehézsége van. Ne tegyék! A speciális olvasási nehézség oka gyakorlatilag ismeretlen, de a tudósok úgy vélik, hogy genetikai és környezeti hatások kölcsönös eredményeként jön létre. A népesség 3-10%-kát érinti ez a fajta tanulási probléma, de fiúknál, és olyan gyerekeknél, ahol a családban már volt rá példa, hogy valakinek olvasási nehézsége volt, háromszor olyan gyakran fordul elő.
Olvasni megtanulni egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy mi felnőttek gondoljuk. Az olvasási képesség megfelelő elsajátításához egy gyermeknek több szakaszon kell „átesnie”.
- Az első a vizuális memória, vagyis a logográfia stádiuma. Ebben a szakaszban a szavakat úgy ismeri meg a gyerek, mint az ismert személyeket, vagy tárgyakat.
- A második nagyon fontos szakasz a fonológiai stádium, amelyhez a gyerekek 6-7 éves koruk körül érnek el, amikor is az a feladat, hogy egy „lexikont” az agyban feltöltsenek szavakkal. Ebben a szakaszban történik meg a fonológiai rendszer kialakítása, amikor a gyerek szótagolja a szavakat, és lassan megtanulja, hogy a szó egységként kezelendő.
- Egy jól olvasó gyerek erre a beépült „lexikonra” támaszkodik az olvasás során, azonosítja az ismerős szavakat, és ha már egy jól felépített tárházzal rendelkezik, és ezt használni is tudja, akkor ő már az olvasás automatikus, vagyis ortografikus szakaszhoz érkezett el. A „normális” gyerekek esetében ez 8-10 éves kor körül történik meg.
A specifikus olvasási nehézséggel küzdő gyermekek esetében nagy valószínűséggel elsősorban a fonológiai képesség (második szakasz) kialakulásában vannak zavarok.
Nagyon sok módszer létezik arra, hogyan lehet a gyermek olvasási képességét fejleszteni. Például a szóképes módszer, amikor a gyerek először a szó egészét figyeli meg, amiből korábbi tapasztalatait felhasználva következtet a szó jelentésére. Vagy a pálcika módszer, mikor is kezdetben olyan alapszavakat tanítanak meg a gyerekkel, amelyeket egyenes vonalakból álló betűk alkotnak (FA, HÁZ, KÉZ stb.) és ezeket a gyermek pálcikából is ki tudja rakni.
Érdemes egy megfelelő tanítót keresni a gyerek mellé, aki járatos a tanulási nehézség területén, és ehhez mérten ki tud alakítani egy olyan nevelési stratégiát, ami segítheti őt a tanulásban.
A szülők is nagyon sokat tudnak tenni az olvasási nehézséggel küzdő gyermekük fejlődéséért, néhány tipp, hogyan tehetik ezt meg:
- Legjobb, ha olyan könyvet választ a szülő mindig olvasásra, amit a tanító ajánlott, de ha a gyermek azt nem kedveli annyira, akkor lehet olyat előnyben részesíteni, ami neki jobban tetszik, a fontos az, hogy élvezze az olvasással eltöltött időt és gyakoroljon napi rendszerességgel
- Néha jól beválik a felváltva olvasás. A gyermek olvassa az egyik, a szülő a másik oldalt a könyvben. Ez jót tesz a gyerek önbizalmának is, mert kevesebb a nyomás rajta.
- Jól beválhat a páros olvasás is, amikor a szülő és a gyerek együtt olvassa hangosan a szöveget. Persze ügyelni kell rá, hogy a szülő soha ne olvasson gyorsabban, mint a gyerek.
- Ha valamiért megszakad az olvasás folyamata, akkor a gyerek az egész mondatot olvassa újra, így a mondat folyamatosan értelmezhetővé válik.
- Az olvasás befejezésével beszélje meg a szülő mindig a gyerekkel a könyv tartalmát – nem elég felolvasni a betűket, meg is kell érteni a tartalmat!
- Érdemes máskor is olvasni a gyereknek, nemcsak a kiadott anyagot, ez fokozza a könyvek, és a mesék iránti szeretetét
- Idősebb gyereknél azt is figyelembe kell venni, hogy az olvasási nehézsége megfosztja sok olyan információtól, amihez a probléma miatt nem jut hozzá. Ezt azzal lehet kiegyenlíteni, ha a szülő felolvas olyan könyveket is neki, amit ő maga nem tud elolvasni.
A legfontosabb viszont az, hogy bátorítsa a szülő minden esetben a gyermeket! Növelje önbizalmát, ne hagyja, hogy kicsúfolják, vagy bántsák egy olyan dolog miatt, amiről nem tehet!
Nagyon sok odafigyelést és törődést igényelnek a speciális tanulási nehézségben szenvedő gyerekek – ezt leginkább a szülőktől kaphatják meg. Nem szégyen, nem kell titkolni, és rejtegetni a gyereket a világ szeme elől! Léteznek csoportok is, ahol a szülők és a gyerekek is egyaránt megismerkedhetnek „sorstársaikkal”, ami nagyon sok erőt adhat mindkét félnek. A későbbi pályaválasztás tekintetében sincs okuk aggodalomra a szülőknek, mert kellő elhatározással mindenki legyőzheti a nehézségeit, de esetleg egy pályaválasztási tanácsadót felkeresni mindig célszerű lehet.
Amikor kicsit más a gyerek
Mi történt ma? Semmi… 2. rész
A diszkalkulia
Képek forrása: flickr.com