A harmadik hónap második hetének eseményei

Ha gyermeked átalussza az éjszakát (5-6 órát egyhuzamban), akkor nagyon szerencsésnek mondhatod magad. A legtöbb ennyi idős csecsemő még sűrűn felébred éjszaka, de már náluk is érzékelhető, hogy egyre hosszabb ideig vannak fenn nap közben, nem váltakozik olyan sűrűn náluk az alvás és az ébrenlét, mint korábban. Összességében gyermeked 24 órából most már 10-et tölt ébren, és két hosszabb alvási szakasza van.

Érdekes tény, hogy gyermeked akár éjjeli bagoly, akár pacsirta, akár hosszabb ideig alszik, akár rövidebb ideig, ezt a mintát nagy valószínűséggel egész gyermekkorában követni fogja.

Immár több mint 2 hónapja teszel-veszel éjjel és nappal gyermeked körül. Ennyi idő alatt kimerült a szervezeted, pszichikailag és szellemileg is szükséged van egy kis pihenésre. Ha eddig úgy érezted, hogy az a legbiztosabb, ha mindent te csinálsz gyermeked körül, akkor most itt az ideje, hogy néha egy-egy órára másra ruházd rá ezt a feladatot, különben hamarosan holdkórosként fogsz keringeni a házban. Ez nemcsak neked lesz rossz, hanem gyermeked is egy nyűgös, fáradt anyával lesz kénytelen együtt élni – ez pedig rosszabb, minthogy néhány órára magára hagyod más felügyelete alatt.

Az első szóba jöhető felvigyázó az apa. Sok férfi megérti, hogy feleségének is szüksége van pihenésre, ám mások szerint az asszony „egész nap otthon van, és nem csinál semmit”. Abban azonban szinte minden dolgozó férj egyetért, hogy az egész napi-heti robot után ő már túl fáradt ahhoz, hogy egy sírós csecsemővel foglalkozzon. Ezért bármennyire kézenfekvő is, hogy időnként apuka vigyázzon a gyerekre, ez a gyakorlatban csak ritkán következik be.

A legjobb megoldás a nagyszülő. Ettől azonban két dolog miatt is óvakodni szoktak a szülők. Az egyik, hogy a nagyi – főképpen a nagypapa –, nem ért a modern gyerekneveléshez, és mindent össze fog keverni. Nem teszi vissza a kupakot, nem megfelelő módon mossa el az edényt, fordítva adja fel a pelust, stb. A másik, hogy túlságosan maradiak a nagyszülők, és olyan elvek szerint fogják a gyereket nevelni és gondozni – már amennyire egy párórás együttlét alatt egyáltalán beszélhetünk nevelésről –, amelyek nem egyeznek a szülők elvárásaival.

Mindkét ellenkezésben vannak mély igazságok, csak egy dolog, éppen a lényeg nem hangzik el ilyenkor: ha a nagyszülő együtt lehet unokájával kettesben, akkor lehetőség nyílik arra, hogy mély és szoros kapcsolat jöjjön létre közöttük. Ezzel az érzelmi kapcsolattal pedig mindenki csak nyer ¬– legfőképpen a gyerek, hiszen még egy biztonságot és szeretetet adó személy lép be az életébe. Lehet, hogy bosszantó, ha nincs rendesen a pelenka a gyereken, és így kifolyt a ruhára a „melléktermék”, ne adja isten, piszkos pelusban volt órákig a gyermek – ám hosszú távon sokkal többet nyer mindenki!

Ha nem tudunk nagyszülőt, rokont megkérni, akkor marad a fizetős szolgáltatás, vagyis egy bébiszitter. Ha ilyen felvigyázót keresünk, akkor soha ne sajnáljuk arra az időt, hogy megismerkedjünk az illetővel! Találkozzunk minél több jelentkezővel, és alaposan beszélgessünk el velük – csak így lehetünk abban biztosak, hogy a megfelelő személyt találtuk meg.