Milyen idős a gyermeked?

A kétéves gyerek

Szárnyakat kaptunk

A második születésnapja környékén a gyerek látványos fejlődésnek indul, minden területen. Hirtelen sokat nő, az érzékei is kiteljesednek, és rengeteg új szót tanul meg. Mi meg csak állunk, és csodálkozunk, mi mindent tud már.

Az érzelmek kezelése

Egy bölcsődés korú gyerek még nem palástolja az érzelmeit, hanem kinyilvánítja őket, néha elég hevesen, kiabálással, könnyekkel, de akár ökölcsapásokkal is. Emiatt elég ritkán fordul elő, hogy találgatnunk kelljen az érzelmi állapotát illetően. Az érzelmek szabadjára engedése egészséges dolog, még akkor is, ha nem épp túláradó boldogságról van szó, tehát nem kell rohannunk vigasztalni a kicsit az első ajakbiggyesztésre vagy szomorú szipogásra.

Hagyjuk, hadd ismerje fel a gyerek, hogy teljesen normális, ha néha szomorú, ez hozzátartozik az élethez. Ne sugalljuk neki ennek az ellenkezőjét. Ha minden problémát elhárítunk felőle, megfosztjuk annak a lehetőségétől, hogy saját maga dolgozza fel ezeket a helyzeteket.

Nevezzük meg neki az érzelmeit. „Mérges vagy, mert a mami azt mondta, hogy nem megyünk ma a parkba?” Jelezzük neki, ha mi is úgy érzünk, mint ő. „Szomorú leszel, mikor a nagyi hazamegy? Olyankor én is szomorú leszek.” Biztosítsunk neki lehetőséget, hogy levezethesse az energiáit, ha túlfűtik az érzelmek, hadd püföljön egy párnát, hadd toporzékoljon.

Ha szeretetünk ellenére is úgy érezzük, nem bírjuk tovább idegileg, lazítsunk, relaxáljunk picit. A kicsi egyre önállóbban közlekedik és játszik, jobban ki tudja fejezni magát, az igényeit, és jóval több szavunkat érti meg, mint eddig. Határtalan kíváncsiságát pedig már ellensúlyozza az a tény, hogy jobban megérzi, hogy hol a határ, mit lehet és mit nem. A kétévesek feszegetik ezeket a határokat, és sűrűn mondanak ellent a szülőknek, de egyre erősebb bennük a vágy, hogy örömet szerezzenek. Segíteni akarnak nekünk, jók akarnak lenni.

Ha következetesek tudunk maradni, segíthetünk a kicsinek, hogy mihamarabb megtanulja a szabályokat, és így a mindennapi életünk is könnyebbé válik.

„Hol van?”

A kicsi eddig csak azon tárgyaknak volt tudatában, amik közvetlenül a látómezejében voltak. De két, két és fél éves kora felé már tisztában van azzal, hogy emberek és tárgyak léteznek akkor is, ha nem látja őket. Értelmet nyernek számára az olyan szavak, mint az „ott” a „hol van” a „kívül” vagy a „belül”. Egyre többet ért meg a méretekről, mennyiségekről, és hasonló térbeli jellemzőkről.

Felfogóképességének ezt a bővülését figyelhetjük meg abban is, hogy egyre jobban boldogul kéréseinkkel, például „hozd ide a labdát, ott van a sarokban”.

Vannak apró trükkök, amikkel megerősíthetjük ezt a képességet. Mondjuk el neki, hogy hol vannak a többiek, mikor épp nincsenek vele. „Apu elment dolgozni. A nagyi messze lakik tőlünk.” Adjunk neki több egyszerű utasítást, amik segítenek neki elkülöníteni a kéréseket, például kérjük meg, hogy tegye a labdát a székre, aztán a szék alá, aztán adja a kezünkbe.

Tegyünk fel neki olyan kérdéseket, amik ilyen irányú gondolkodásra sarkallják, például „hol élnek a madarak” vagy „hová repülnek a repülők?” Nem kell minden esetben pontos válaszra várni, tehát ne fogjuk fel kvízként a dolgot, csak építsünk be ilyen beszélgetéseket a napi programba.
Miután a kicsi leszokott a reggeli szunyókálásról, a délutáni nagyon fontossá válik. Ne vállaljunk túl sok feladatot egymás után, és figyeljünk az órára! Igyekezzünk mindig otthon lenni alvásidőre. Ha a gyerek a babakocsiban, vagy egy autó gyerekülésében alszik el, pihen ugyan, de ennek a minősége nem hasonlítható össze az ágyban alváséval.

Le a zsírral!

A kutatások szerint ebben a korban már érdemes odafigyelni a zsírbevitelre. A napi energia-bevitelnek körülbelül 30 százalékát célszerű zsírral fedezni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy laboratóriumi módszerekkel ellenőriznünk kell a bevitelt, csak vegyünk alacsonyabb zsírtartalmú tejet, joghurtot, sajtot, főzzünk sovány húsokat. Vegyünk teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, és sok zöldséget, gyümölcsöt. Ne essünk át a ló túloldalára, ne irtsuk ki a zsírt az étrendjéből, hiszen a szöveteinek kell a zsír a megfelelő fejlődéshez. Ráadásul sok amúgy zsíros étel kitűnő kalciumforrás is.

Ebben a korban elkezdenek megnyúlni a végtagok, és az arányok egyre inkább emlékeztetnek a felnőttekére. A gyerek tápanyagszükségletei mások, mint a miénk, ezért ha mégis úgy gondolnánk, hogy a gyerek túlsúlyos, inkább beszéljünk egy gyerekorvossal, mielőtt házi diétának vetnénk alá a kicsit.

A kis gyerkőc, aki mindenhová követ bennünket, szép „nagy” fülekkel rendelkezik már, ne fukarkodjunk tehát a szavakkal. A kutatások szerint azok a gyerekek, akikhez az anyukájuk gyakran beszélt, nagyobb szókincset tudtak összeszedni – azok, akikhez mindkét szülő rendszeresen beszélt, még ennél is nagyobbat.

Beszélgessünk!

Gyerkőcünk szókincse szépen gyarapszik. Egy átlagos 24 hónapos mintegy 50-75 szót ismer. A következő nagy mérföldkő az lesz, mikor elkezdi ezeket mondatokba foglalni. Kétszavas főnév-ige szerkezetű mondatokat már használ, például „mama eszik”, de az év folyamán egyre hosszabb mondatokat is alkot majd. Ha a gyerek ezidőtájt kevesebb, mint húsz szót ismer, akkor kivizsgálásra kell vinni, nem kizárt, hogy hallásproblémái vannak.

A beszédkészségét többféle módon fejleszthetjük. Mivel továbbra is tőlünk tanul a legtöbbet, beszéljünk hozzá minél hosszabb mondatokban.  „Mami most segít neked felvenni a zoknidat.” Vagy „oké, akkor most apu labdázni fog veled.” Ne javítsuk ki az esetleges hibákat, még korai lenne nyelvtani szabályokkal előhozakodni. Inkább ismételjük meg a mondatot, ezúttal helyesen. Ne ragaszkodjunk ahhoz sem, hogy a kicsi teljes mondatokat használjon. Ha felolvasunk neki egy mesekönyvet, legyünk interaktívak, kérdezzük meg tőle, mit lát a lapokon, vagy hogy szerinte mi fog történni a mesében.

Ha úgy érzed, hogy a gyerekkel együtt a rendetlenség is feltartóztathatatlanul növekszik a lakásban, nyugodj meg, nem vagy egyedül ezekkel a gondolatokkal. A gyerekek imádják a sok kis darabból álló játékokat, mint az építőkockák, vagy a puzzle, és persze imádják szétszórni, összekeverni a sok kis darabot. Ha lehet, tároljunk külön típusonként a játékokat - az üres pelenkásdobozok például olcsó és praktikus megoldást biztosítanak erre a problémára. Ha egyszerre csak egy-két dobozt veszünk elő, sok időt spórolhatunk a rendrakásnál. Ráadásul segít abban, hogy a játékok érdekesek, a padló pedig tisztább maradjon.
Hozzászólások
4db hozzászólás
cache