Milyen idős a gyermeked?

A kétéves öt hónapos gyerek

Hiszti és fegyelmezés

A kétévesek sok kihívás elé állítanak bennünket. Engedni nehéz, miközben a hiszti látszólag olyan természetes. Nem könnyű időszak ez, de ne aggódj: ez is elmúlik egyszer, és csak a szépre fogsz visszaemlékezni!

Valószínűleg már kezded kitapasztalni, melyik büntetés az, ami működik gyerekünk esetében. Van azonban egy módszer, amit kerüljünk: soha ne vegyük el a kicsi kedvenc játékát büntetésből! Ne is fenyegessük vele! Az a kedvenc tárgy ugyanis bennünket szimbolizál, és növeli a gyerek biztonságérzetét. Mindegy, mennyire vagyunk dühösek, vagy hogy mit szeretnénk az eszébe vésni, ne akarjunk ennyire beletiporni a lelkivilágába. Valójában az a legjobb, ha nem büntetésekre alapozzuk nevelésünket, hanem a dicséretekre!

Nemet mondani azonban szükséges, egyetlen szülő szótárából sem hiányozhat ez a szócska – a gyerekek legnagyobb bánatára. Meguntuk már a sok „nem” szót? Íme, néhány alternatíva.

  • Fantáziáljunk arról, amit szeretne! „Ó, bár megvehetném neked az összes babát ebben a boltban. De ma nem tudunk venni egyet sem. Mi lenne, ha inkább kivinnénk a babádat a parkba?”

  • Érezzünk együtt vele! „Tudom ám, hogy a desszerttel szeretnéd kezdeni. Nagyon ízletes, de fogadni mernék, hogy vacsora után még  finomabb lesz.”

  • Legyünk belátóak, és halogassunk. „Látom, hogy nem akarsz még menni. Oké, még kétszer lecsúszhatsz azon a csúszdán, mielőtt indulnánk.”

  • Viccelődve tereljünk. „A zsírkrétával a papírra kell rajzolni, nem az asztalra… Nahát, nézd ezt a lökött zsírkrétát! Nem tudom leállítani, csak rajzol és rajzol!”

Távol a gyerektől

Egyre nehezebb az estét a gyerektől távol tölteni, hiszen már szavakkal is ki tudja fejezni magát. „Ne menj!” – zokogja, és úgy ölel át, mintha örökre távoznál. Ám kifejezetten egészséges, ha a szülők néha kimozdulnak, és ez semmilyen maradandó károsodást nem okoz a gyereknek! Az ilyen átmeneti elválások ugyan megzavarhatják, de a bölcsisek már elég nagyok ahhoz, jól érezzék magukat akkor is, ha elmegyünk – és az élmény egy kis lépéssel közelebb viszi őket a függetlenség felé, hiszen megtanulják átvészelni ezeket a kisebb távolléteket. Ha időben figyelmeztetjük őket a távozásunkra, akkor magabiztosabbak lesznek, nagyobb biztonságban érzik magukat. Nyugtassuk meg a kicsit, hogy nemsoká visszatérünk, aztán próbáljunk odafigyelni, hogy a gyertyafényes vacsora közben ne a gyerek legyen a központi beszédtémánk.

Ha azt tervezzük, hogy óvodába küldjük a gyereket, ne várjunk a tervezgetéssel a harmadik szülinapjáig! Talán korainak tűnik még az ötlet, de ha már most elkezdünk utánanézni a dolognak, akkor jobban feltérképezhetjük a lehetőségeket. Az óvodák között nagy különbségek lehetnek nevelési irányelvek, filozófia terén, vagy az elvárt szülői szerepvállalás mértékében. Hasznos lehet beszélni más szülőkkel, meglátogatni a kinézett intézményeket, és ezek alapján megtalálni a megfelelő ovit.

Kis szemfüles

A kétéves gyereknek elképesztően jó szeme és füle van a részletekhez. Mivel számtalan új dolgot tanul és tapasztal, nagyon rá van hangolódva a hangokra, színekre, a különféle méretekre és mozdulatokra, vélhetően sokkal jobban, mint mi. Ne legyünk meglepve, ha megemlíti a „hangosan tiktakoló órát” vagy esetleg a „postás bácsi zöld sapkáját.” Mindemellett kapcsolatokat állapíthat meg a hasonló kinézetű dolgok között. „A nagypapinak pont olyan szakálla van, mint a Mikulásnak.” Ez az éles figyelem a magyarázat arra, hogy miért érzékelik olyan gyorsan a változásokat, például az átrendezett bútorokat, egy új frizurát, vagy egy szakadt lapot a könyvben.

Gyermekünknek azonban továbbra is sok gondja és problémája van: sokszor szeretne olyan bonyolult feladatot megoldani, amire még nem képes. Nehéz lehet türtőztetni magunkat, ha látjuk, hogy a gyerekünk küzd, természetes szülői magatartás, hogy segíteni szeretnénk, neki, meg szeretnénk védeni őt, de higgyük el, egy kis „balsors” jót tesz neki. Hadd vívódjon a puzzle darabbal, ami nem akar passzolni sehova, és hagyjuk, hadd próbálja újra és újra felvenni a pulóvert. A próbák és a kudarcok révén tanul a gyerek, és az a hihetetlen öröm, ami elönti, mikor végre saját erejéből megold valami problémát, remek ösztönzés lesz számára, hogy újabb és újabb kihívásokat gyűrjön le.

Csak akkor avatkozzunk be, ha a sikertelenség miatti csalódottság akkora, hogy az már zavarja a kicsit abban, hogy megfelelően fókuszáljon a megoldandó feladatra. Akkor is csak egy picit segítsünk neki, ne vegyük le a válláról a terhet, ne csináljuk meg helyette.


Íme, még néhány aktuális tanács, amit érdemes figyelembe venni a kétéves gyermekek szüleinek:

Hozzászólások
12db hozzászólás
cache