A lassú gyermek

A lassúság nem egyenlő a lustasággal. A lassú gyerekek sem egyformák, lehet a lassúság egy olyan jellemvonás, ami precízségre utal, illetve azt is sugallhatja, hogy nem elég gyors a fejlődés menete a gyereknél, emiatt több odafigyelést és korrekciót igényel.

Kupon Mánia akció!

Közkívánatra újra! Wellness pihenés az Amira Hotelben 51% kedvezménnyel, mindössze 44. 900 Ft-ért!

- 51% 91900 Ft helyett 44900 Ft

Országos

Már csak 47 kupon van

A lassúbb gyermek a kortársaihoz képest több idő alatt oldja meg a feladatát. Lehet szimplán alapos, ekkor értelmi képességei nem maradnak el a társaiétól, csupán több időt vesz igénybe a  munkavégzés. Hajlamosabbak vagyunk az ilyen gyermeket butának tartani, megdorgálni, hogy nem figyel megfelelőképen. Pedig neki éppen az ellenkezőjére, a motiválásra lenne nagy szüksége. Nem lustaságról van szó, a természete ilyen; megfontoltan halad, de kivitelezése lehet jobb, mint az átlagos gyermekeké.

Egy osztály vegyes képet mutat. Vannak benne tehetséges tanulók, hátrányos helyzetű gyerekek, és olyanok is, akik lassabban haladnak a kelleténél. Ők az átlaghoz képest más bánásmódot igényelnek nemcsak az iskolában, hanem otthon is. A lassú gyerekek egyenletes ütemben fejlődnek ugyan, de ez a fejlődés lassú. Frusztrációs toleranciájuk elég alacsony, erőfeszítésre képesek, de ennek mennyisége és minősége nem megfelelő. Így gyakori a kudarc, sikertelenségüket pedig nehezen élik meg. Hamar kimerülnek, nem tudnak huzamos ideig egy helyre koncentrálni, emiatt gyorsan lemaradnak a többiektől. Emlékezőképességük is korlátozottabb. Gyakori, hogy elvesznek a részletekben, a helytelen munkavégzés miatt belezavarodnak a feladatba. A tervszerűség hiánya és hanyagság jellemzi őket. Ezek mind hozzájárulnak az alacsony önértékeléshez.

Az oktatásban a legmegfelelőbb a kompenzálás, illetve a korrekciós oktatás. Kompenzáláskor a tananyagot más csatornák segítségével kell leadni, keresni kell a játékos megoldásokat , a figyelmét felkeltő feladatokat. Magát az oktatási környezetet kell megváltoztatni úgy, hogy az alapkészségek hiányai ne okozzanak problémát. Tudjuk jól, hogy a tudást nem csupán egyféleképpen lehet megszerezni, és ha az egyik út nem járható, akkor keresni kell egy másikat, ami megfelel a gyermek képességeinek. Ki kell választani azt a képességcsoportot, amire támaszkodni lehet a későbbiekben. A korrekciós oktatásban az anyag újratanításának van nagy szerepe. Az átlagosnál sokkal többször kell a gyereknek újra és újra elmagyarázni a már tanultakat, hisz ha ezt nem tesszük, az alapvető fontosságú készségek hiányában nem képes azt elsajátítani.

Az ilyen tanulóval sokkal többet kell foglalkozni, mint a csoporttársaival. Ami valljuk be, elég nehéz, mert egy átlagos gyermek is rengeteg tanulással képes jó jegyeket szerezni, sok szülői energiát emésztve fel. A lassúbb gyermeknél ennél több kell: új módszerek kiválasztása, ha nem javul, akkor másik módszer keresése, rengeteg türelem és gyakorlás. Az oktatásban a tanítási módszerek, munkaformák folyamatos váltogatása, emellett az olvasással szemben audio-vizuális csatornák használata eredményes lehet. Kisebb részekre kell bontani a tanagyagot, rövid, érthető feladatokat kell adni a gyereknek, kérdések feltevésénél példákkal rávezetni a megoldásra. A cél, hogy lépést tudjon tartani a korosztályával, sikeresen lépjen egyik szintről a másikra és kihozza magából a lehető legtöbbet.

- Torma Tímea -

Képek forrása: flickr.com