A lisztérzékenység okai, tünetei, szűrése

A lisztérzékenység vagy más néven coeliakia egy olyan autoimmun betegség, amit a glutén gliadin nevű fehérjéje okoz, mely megtalálható a búzában, árpában, rozsban, zabban és durumban egyaránt.

Hatására a beteg szervezete antitesteket kezd termelni a glutén lebontását végző saját enzimei ellen. A vékonybél bélbolyhai ellapulnak, a nyálkahártya károsodik, a tápanyag felszívódásban pedig zavarok lépnek fel. Éppen emiatt számos egyéb betegség például vérszegénység, anyagcsere zavarok, cukorbaj, csontritkulás és vashiány, fehérjehiány alakulhat ki, hiszen a megfelelő tápanyagok nem, vagy nem megfelelően szívódnak fel. Emellett a lisztérzékenység okozhat szív- illetve májbetegséget, hajhullást, bőrbetegséget valamint daganatos megbetegedést is.

A betegség leggyakoribb tünete a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés, vagy ritkább egyszerre nagymennyiségű székletürítés is. Egyéb tünete lehet a hányás, haspuffadás és étvágytalanság. A gyermekek esetében a tünetegyüttes, a hiányos tápanyag felszívódás következtében növekedési zavarokkal társul. A felnőtteknél az anyagcserezavarok mellett az alábbi kísérő tünetek fordulnak még elő: depresszió, lehangoltság, levertség, fáradékonyság, fejfájás, migrén, foltokban jelentkező bőrpír, szájüregi sebek és fekélyek.

A betegség többnyire már kisgyermekkorban jelentkezik, körülbelül egy évvel azután, hogy a baba étrendjébe bekerülnek a gluténtartalmú ételek is. Nagyon sok esetben azonban a lisztérzékenységet csak felnőttkorban diagnosztizálják. Azért alattomos betegség, mert nem fáj, nem érezzük.

Mivel a lisztérzékenység nagyon sok más betegség kialakulásához vezethet, nagyon fontos, hogy időben észrevegyük, és tegyünk ellene. Kifejezetten ajánlott a szűrés abban az esetben, ha a családban már előfordult a lisztérzékenység, mivel bizonyított, hogy a betegség kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszanak. A lisztérzékenység diagnózisát több vizsgálat elvégzése után állítják fel. Először is végeznek egy vérvizsgálatot, melynek során coaliakia- specifikus antitesteket keresnek. Emellett a betegség kimutatásnak legbiztosabb módja a vékonybél bolyhaiból vett szövetminta vizsgálata. Ezt legalább háromszor ismétlik meg, hogy biztosak legyenek a diagnózisban. Azért fontos a biopszia többszöri elvégzése, mert több betegségnek, például tejérzékenységnek is vannak a lisztérzékenységhez hasonló tünetei. Amennyiben az első biopszia után bizonyítást nyer a kóros elváltozás, el kell kezdeni a gluténmentes diétát. Abban az esetben, ha javulás áll be a beteg állapotában sor kerül a második biopsziára. Ezután elvégzik a gluténterheléses vizsgálatot, amikor is az addig étrendből kizárt táplálékokat is fogyaszthatja a beteg. Amennyiben ismét jelentkeznek a lisztérzékenység tünetei, harmadszor is mintát vesznek a vékonybélből és elvégzik a vizsgálatokat. Egyértelműen fennáll a lisztérzékenység abban az esetben, ha a glutén megvonására pozitívan, a gluténterhelésre viszont negatívan reagált a szervezet.

Amennyiben a lisztérzékenység tüneteit tapasztaljuk, ne essünk pánikba, de mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz. Egyáltalán nem biztos, hogy gluténérzékenységgel van dolgunk.

- Bea -

Képek forrása: flickr.com

Lisztérzékenység kezelése»

Gluténmentes diéta»