E-mail:

Jelszó:

e-mail cím mentése
 
Regisztráció Elfelejtett jelszó
 
 
Milyen idős a gyermeked?
[ 35 hónapos ]
2009-07-09
0 komment

A sárkány törte el a poharat! – Miért füllent a gyerek?

A két-három éves gyerek számára a határ a fantázia és valóság között nagyon vékony, ami magyarázat lehet arra, hogy egyre gyakrabban füllent. Igazából nem az a szándéka, hogy megtévesszen minket, inkább csak olyasmit akar mondani, ami felvidít, vagy csodálkozásra késztet bennünket – még akkor is, ha nem igaz. „Hazugságai” azonban még nagyon átlátszóak, akár egy mondaton belül elárulja magát: „Nem én törtem el a poharat, amikor elejtettem”.

 

Ne csapj nagy hűhót egy-egy füllentés miatt! Az érzelmi kitörés vagy szidás csak azt eredményezi, hogy ráébred a hazudozás lényegére. De a legjobb, ha egyáltalán nem kényszeríted hazugságra. Például, ha összefirkálja a falat, nyugodtan, higgadtan segíts neki letakarítani, aztán szögezd le még egyszer, hogy a zsírkrétával csak a kifestőkönyvekbe vagy rajzlapra szabad rajzolni. Hasznos lehet az is, ha humorosan fogjuk fel a dolgot. Így megtanulja – főleg, ha neki is kell eltakarítani –, hogy balesetek bizony vannak, és két dolgot kell ilyenkor tenni. Először rendbe hozni, amit elrontottunk, aztán legközelebb jobban kell ügyelni. De hazudni – azt nem szükséges.

Ebben a korban gyakran az élénk képzelet is eredményez apróbb hazugságokat. Elkezdenek hinni különféle dolgok létezésében, amik megjelentek a fantáziájukban: „Talán a sárkány dobálta szét a ruhákat az ágy alól.”

Ami még gyakran hazugságnak tűnik a szemünkben, az a szimpla feledékenység. Ha megkérdezzük, hogy „te piszkáltál bele az ujjaddal a tortába” és az eset jóval korábban történt, akkor egyszerűen nem biztos, hogy emlékszik rá, ha tényleg ő is volt. Ugyanígy, amikor elmeséli, hogy például mi volt a nagyinál – ahová mi nem kísértük el –, mindig csak fenntartással fogadjuk az elhangzottakat. Lehet, hogy a nagyi rákiáltott a kutyára, de gyermekünk ezt már úgy meséli, hogy megverte a kutyát. Még sok-sok hónapig csak korlátozottan higgyünk gyermekünknek!

Képek forrása: flickr.com

Cimkék: fejlődés, nevelés
Hozzászólások
0db hozzászólás
cache