Senki sem tud teljesen ellenállni a televízió hatalmának. A kérdés az, hogy mekkora hatalmat engedünk neki a gyerek élete felett.
Ezekben a hónapokban a gyerek hatalmas mentális, fizikai, és érzelmi fejlődésen megy keresztül. Emiatt a szakemberek azt szokták javasolni, hogy naponta egy-két óránál ne tévézzen többet a gyerek, és ebben az időben is szűrve legyen, hogy mit néz: lehetőleg oktató jellegű, erőszaktól mentes műsorokat lásson. Jobb, ha a napja nem a képernyő előtt telik, hanem az őt körülvevő világ aktív vizsgálatával, megismerésével.
Persze egy félórás pihenő a számunkra, amíg a gyerek egy kifejezetten a korosztályának készült műsort néz, semmiféle kárt nem okoz. Néhány szokást elkezdhetünk már most kialakítani:
-
Ne szörfözzön a csatornák között. Amikor a film véget ér, egyszerűen kapcsoljuk ki a tévét. Ha vége a műsornak, vége a tévéidőnek is. Ugyanígy, sok szülő limitálja a DVD nézést is.
-
Ne szóljon a tévé a háttérben, ha nem nézzük – ez ronthatja a gyerek koncentrációkészségét, és nehezebben tanul majd.
-
Ne a tévé előtt együnk, hanem az asztalnál, igazi családként. A viselkedési és társalgási szokások elsajátításához nincs jobb helyszín az ebédlőasztalnál.
-
Próbáljuk elérni, hogy mindig ugyanabban az időben tévézzünk, így a gyerek megtanulja, hogy nem lehet állandóan a tévé elé ülni, amikor csak kedve tartja. Ezzel megelőzhetjük a távirányítóért folytatott általában rövid, de annál hevesebb harcokat.
-
Tévézzünk együtt a gyerekkel, hogy azonnal meg is beszélhessük, mit is lát a képernyőn. Ebben a korban még nem tudják megkülönböztetni a fikciót a valóságtól, a reklámot a valódi műsortól. Kell nekik a segítségünk, magyarázatunk.
-
Ha bébiszitter, vagy valamelyik rokon vigyáz a gyerekre, legyen tisztában a szabályainkkal, és tartassa be őket.
-
Ami a legfontosabb, mutassunk jó példát. Ha a gyerek azt látja, hogy órákat töltünk a tévé előtt, azt fogja gondolni, hogy miért ne nézhetné ő is naphosszat.
Képek forrása: flickr.com