Amikor a gyerek a fejét a falba veri

A kisbabák és a tipegők körülbelül 20%-ánál figyelhető meg a jelenség, a fiúknál háromszor gyakoribb, mint a lányoknál. A fejverés általában az első életév második felében kezdődik, és  a 18-24. hónap táján éri el a csúcsát. Ám nagyon változó, melyik gyermeknél mennyi ideig marad meg ez a szokás, van, akinél csak pár hónap és tovaszáll, és van, aki majd csak hároméves kora táján növi ki.

Kupon Mánia akció!

BMW E46 360LE versenyautó vezetés 66% kedvezménnyel, mindössze 39.900 Ft-ért!

- 66% 120000 Ft helyett 39900 Ft

Országos

Már csak 19 kupon van

Bármilyen furcsán is hangzik, a saját fejüket verő gyerekek jelentős része így nyugtatja meg magát. Ritmusosan verik a fejecskéjüket elalvás közben, mikor éjjel felébrednek, de még akkor is, mikor már javában alszanak. A fejlődési szakértők szerint a ritmikusság a kulcs, ami segít megnyugodni a gyermeknek.

A gyerkőc akkor is elkezdheti kalapálni a fejét, ha valamilyen fájdalma van – például a fogzás vagy valamilyen fülgyulladás miatt. A jelek szerint a fej verésétől jobban érzik magukat az apróságok, ami valószínűleg azért van, mert így elterelődik a figyelmük a fájó ínyről, fülecskéről.

Az is megeshet, hogy gyermeked csak dühében kezdi el ütni a fejét, mivel nem bír az érzelmeivel. Még nem tudja szavakkal kifejezni a benne kavargó erős érzelmeket, ezért aztán fizikai aktivitáshoz folyamodik. Így pedig lenyugszik.

A gyakori fejverés azt is jelezheti, hogy gyermekednek több figyelemre van szüksége. Természetes, hogy aggódva rohansz hozzá, mikor látod, hogy veszélyezteti magát. mivel pedig látja, hogy elérte a kívánt hatást, a jövőben is a fejveréshez folyamodik, ha szeretné, hogy foglalkozz vele.

A fej verése autizmussal és egyéb fejlődési rendellenességekkel is összefüggésbe hozható. Ám meg kell jegyezni, ezekben az esetekben ez a viselkedés csak egyike a számos figyelmeztető jelnek. Nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy a súlyos fejlődési rendellenességeket csupán a fej verése jelezné.

Havonta egyszer ellenőrizd a járóka, kiságy rácsait, hogy nem lazultak-e meg. Emellett beboríthatod őket valamilyen puha anyaggal, és a falakkal is járj el ugyanígy, ha teheted a szőnyeg is legyen puha.

A kiságyba ne tégy párnákat, takarókat, hogy puhábbá tedd, mivel így meg a fulladás veszélye fog fennállni. Ha ütközőket teszel az ágyba, azok legyenek puhák, de ne túl vastagok és biztonságosan rögzítsd őket, hogy a kicsi fejecskéje ne tudjon beszorulni közéjük és a rácsok közé.

Pelenkás picinyed valószínűleg be fog szerezni egy-két kék foltot, horzsolást, de ne aggódj – a fej verése általában ön-regulázó cselekvés. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem fogja olyan erősen verni a fejét, hogy komoly sérüléseket okozzon magának. Ismeri a saját fájdalomküszöbét, és visszább vesz az erőből, mikor az ütések elkezdenek neki fájni.

A fej verése egy ütemes folyamat, ezért akár ki is váltható, ha egyéb ritmikus „pótszert” találunk helyette. A szakemberek gyakran javasolják, hogy egy-egy ilyen rohamkor kezdjünk el táncolni vele, masírozzunk ritmusra, doboljunk, vagy tapsoljuk a zene ritmusára. Akár egy metronómot is beállíthatunk a szobájába, hogy biztosítsuk számára az állandó ritmust. Ezenkívül biztosítsunk a nap folyamán rengeteg mozgási lehetőséget, hogy gyermekünk le tudja vezetni azt az őt érő hatások által benne keletkező feszültséget.

Ha gyermeked a nap végén, elalváskor kezd bele kobakja verésébe, akkor a lefekvési szertartásotokat tedd még megnyugtatóbbá, például egy meleg fürdővel, ringatással, esti mesével, altatódalocskával. Esetleg gyengéden dörzsölgesd a hátacskáját lámpaoltás előtt, simogasd a fejecskéjét. A halkan szóló lágy zene is sokat segíthet.

Amennyiben gyerkőcöd feltűnően sokat veri a fejét, és annak ellenére is folytatja, hogy láthatóan fáj neki, akkor tanácsos orvoshoz fordulni a problémával. Habár ritka, a viselkedést kiválthatja autizmus, vagy egyéb fejlődési rendellenességek, melyek később, kisiskolás korban fognak majd jobban kiütközni.

Az autista gyermekek általában rosszul viszonyulnak az emberekhez. Gyakran nem építenek ki fizikai kontaktust a szüleikkel, és olyan, mintha átnéznének másokon, nem rájuk néznének. Ha azt észleled, hogy gyermeked kezd veszíteni a pszichés képességeiből, romlik a nyelvhasználata, vagy egyéb készségei kezdenek hanyatlani; ha fokozatosan visszahúzódóvá válik; vagy ha feltűnően visszamarad a fontosabb fejlődési mérföldkövek elérésében, akkor ne habozz szakemberhez fordulni.

Képek forrása: flickr.com