Az autizmusról

Az ebben a betegségben szenvedő gyerekek nem csak speciális törődést igényelnek, hanem meg kell érteni a világukat, elsajátítani a kommunikációjukat.

Kupon Mánia akció!

Páros FitWeek belépőjegy FÉLÁRON, mindössze 1.500 Ft-ért!

- 50% 3000 Ft helyett 1500 Ft

Országos

Már csak 242 kupon van

Észre kell venni a tüneteket, ami nem olyan könnyű, csak az idő múlásával jelennek meg. El kell fogadni, hogy mások, mint a többi gyerek és nem külsőre.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Kialakulásának oka máig nem tisztázott, de annyi bizonyos hogy a genetikai tényezők fontosak, több gén együttes hatásának eredménye. Az autizmusnál késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus játékban, tünetei 3 éves kor előtt kezdenek jelentkezi. Látható jele nincs a betegségnek, ezért felfedezése és megértése bonyolultabb, mint a klasszikus fogyatékosságoké. Ezért legtöbbször később indul meg a szakszerű ellátása. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően más-más mértékű az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok. Mivel fejlődési zavarnak minősül ezért orvosi értelemben nem gyógyítható. Viszont a várható élettartamot nem befolyásolja.

Két típusát lehet kiemelni, a súlyosabb Kanner-szindrómát és a kevésbé súlyos Aspenger-szinrdómát. Ez utóbbit sokszor a jól beszélő betegekre, míg a Kanner szindrómát a néma, a súlyosabb problémákkal küzdő személyekre alkalmazták. Ma már csak autisztikus zavart, illetve Asperger-szindrómát különböztetnek meg. Az autizmus úgynevezett spektrumzavar (ASD). Gyakran kísérik rendellenességek, értelmi fogyatékosságok.

Az Asperger-szindrómáról

Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írt először 1944-ben a kórról.

A gyermek rendesen képes kommunikálni szavakkal, de a kísérőjelenségek, mint az arckifejezés, testbeszéd, gesztusok megértése nem megy neki. Normális ütemű nyelvi fejlődéssel rendelkezik, sok esetben magasabb az intelligenciája az átlagos gyerekekénél. Az idő múlásával a gyermek megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.

A Kanner-szindrómáról

Leo Kanner amerikai gyermekorvos írt a betegségről először 1943-ban. A kisgyermekkori autizmusnak is nevezett szindróma ma már kevésbe használt kategória. Tünetei közé tartozik, hogy a gyermek elmarad fejlődési szinten a társaitól, kommunikációban, társas viselkedésben és a gondolkodási folyamatokban. 30%-nál magasabb az aránya azoknak a gyerekeknek, akik nem tanulnak meg beszélni. Egynegyed része a kicsiknek normál intelligenciával rendelkezik, de a többségnél a szindrómához csatlakozik valamilyen értelmi fogyatékosság is.

Tünetek

A betegség veleszületett, értékelhető tünetek csak másfél, két éves kórtól észlelhetőek.

Elmaradások jellemzik a szociális kapcsolatok szabályozásában, hiányzik a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, az élmények kölcsönös megosztása. A kommunikációban probléma lép fel a beszéd kialakulásában, majd a beszéd funkcionális használatában, a beszéd metakommunikatív oldalában, az intonációban és a játékban. Emellett jelen van egyfajta szellemi egyedüllét, feltűnően korlátozott a tevékenységi és érdeklődési köre. Tárgyak körében jobban szeret lenni, mint a kortársai között, a megszokás rabja, bepánikol, ha nem az általa megszokott módon folyik valami. Egyszerű és ismétlődő mozgásokat végez, jár a keze, lába, bizarr testtarások, grimaszok jelennek meg ha stressz éri. Beszűkült érdeklődési körébe tartozó dolgokat hosszas előkészítéssel végzi. Gyakran alvási, evési zavarokban szenved, fóbiák és dühkitörések gyötrik. Felfogása lassabb társaiénál. Beszéde zavart, monoton hangú, oka hogy leginkább a nyelv használata sérül. Sajnos nagy százalékban beszédre képtelen az autista gyermek, ezért sokat segíthet az írásban történő kommunikálás, a rajzolás, festés.

Fejlesztési lehetőségek

Az autista gyermek nevelése 24 órát vesz igénybe egy nap, és valószínűsíthető hogy felnőtt korában sem lesz képes önálló életet élni.

Gyakran memóriájuk fejlettebb, mint az egészséges gyerekeké, képesek logikai és számolási feladatok elvégzésére. A mozgás, a szabadidős tevékenységek nagyon fontosak, a játék a kézművesség fejlesztő hatással bír. Kognitív és viselkedéstani módszerekkel a mindennapi életet könnyebbé lehet tenni számukra. A nem beszélő autistáknál másféle kommunikációs rendszereket kell alkalmazni (pl. Bliss-szimbólumok).

Számtalan eset bizonyítja, hogy különböző rendkívüli képességekkel rendelkezhetnek. Legyen az rajzolás, számolás, hangszereken játszás, nyelvtanulás, vagy éppen könyvek kívülről megtanulása. Agyuk módosulása teszi ezt lehetővé, valamicskét kompenzálva az elvettekért cserébe.

Minden autista gyerek nagyban különbözik a többitől, ezért nincsenek alkalmazható egységes szabályok. Javítani az autista gyermek állapotán lehetséges, képes lehet résztvenni az oktatás, nevelés folyamatában, de el kell fogadnunk, hogy egyes esetekben az agyi és idegi struktúrák okozta kárt nem lehet helyrehozni, se javítani.

- Torma Tímea -