Beszélj hozzám!

Valamiféleképpen minden élőlény kommunikál. Színekkel, illatokkal, hangokkal, gesztusokkal. Ám egyetlen faj se rendelkezik olyan összetett, bonyolult, tartalmi jelentésben sokszínű jelrendszerrel, mint mi emberek. A szóban forgó jelrendszer pedig a beszéd.

Kupon Mánia akció!

1.000 db színes szórólap a KVIKPRINT.hu-tól 51% kedvezménnyel, mindössze 13.999 Ft-ért!

- 51% 28111 Ft helyett 13999 Ft

Országos

Már csak 23 kupon van

Habár cirka 6500 nyelven szólalunk meg, ugyanazt tudjuk közölni társainkkal, konkrét és elvont dolgokról egyformán tudunk beszélni hottentottául, japánul, angolul, dánul, magyarul. Ráadásul képesek vagyunk elsajátítani egymás nyelvét is, akár felnőtt korban is, bár ekkor már nem úgy tanulunk, mint gyermekként.

Hogyan is tanulja a gyermek az anyanyelvét?

Természetesen. Amennyiben a beszédképzésért felelős szervei, a hallása és az idegrendszere egészségesek, valamint nem a farkasok nevelik, mint Mauglit, körülbelül négyéves korára minden gyermek vígan csacsog az anyanyelvén.

Általánosságban elmondható, hogy már olyan 6 hetes kor környékén felfedezhető a gőgicsélés. Ekkor még mindenféle egzotikus hangot felfedezhetünk „beszédében”, de mire 3 hónapos lesz, jelentősen leszűkül az általa produkált hangok arzenálja: már csak az anyanyelvében is megtalálhatóakat gyakorolgatja. Miért? A többire tulajdonképpen nincs szüksége ahhoz, hogy az anyanyelvén képes legyen kommunikálni. Tulajdonképpen az történik, hogy figyel minket és a maga módján utánozza a beszédünket.

Aztán ahogy telnek-múlnak a hetek, hónapok, kiböki az első szavát is a drága. Ez általában a „mama”. Szándékos? Azért annyira ne örüljünk neki, valószínűbb, hogy még mindig csak utánzásról van szó, na meg arról, hogy a ma-mát könnyebb kimondani, mint mondjuk azt, hogy "répa".

Összességében az egyéves gyerekek jelentős része azonban már szorgosan mondogatja a magáét könnyen kiejthető egyszavas mondatok formájában. Kétéves korára pedig akár már 200 szavas is lehet a szókészletük, és bár még gyakori a hangok felcserélése, kihagyása, ragok elhanyagolása, egyre több mindent tud velünk közölni. Kétéves kor táján pedig robbanásszerű fejlődés figyelhető meg a szókincsben: egyre bonyolultabb mondatokban beszél, és négyéves korára már nem csak mi fogjuk érteni, mit akar közölni velünk, de a többiek is, hiszen ekkora tulajdonképpen már befejeződött a beszédfejlődés, mondhatni, sikeresen elsajátította az anyanyelvét.

Ugye, milyen jól hangzik mindez így leírva? Kár, hogy a valóságban nem fejlődnek ilyen iskolaszerűen a lurkók. Mi pedig elkezdünk aggódni, hogy a gyerkőcünk még nem löki a rizsát olyan folyékonyan, mint a vele egyidősek.

Ennek számos oka lehet, és nem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni. Egyszerűen csak állhat az a háttérben, hogy a kisfiunkat hasonlítgatjuk három kislányhoz. Márpedig a csajok már a pelusban is csacsogósabbak a srácoknál, általában hamarabb kezdenek el beszélni.

Nem kislányokhoz hasonlítottuk a fiunkat, hanem fiúkhoz? Megfigyeltük, a gyerekek közül ki élénkebb, mozgékonyabb, futkározik, ugrabugrál a legtöbbet? A mi fiunk, a többiek pedig még „bátortalanabbak”? Ebben az esetben arról van szó, hogy gyermekünknél éppen a motoros készségek, a mozgás lendült neki a fejlődésnek és nem a beszéd.

Végezzünk el egy kísérletet! Este üljünk le a híradó elé, kezünkben egy filozófiai könyvvel, és próbáljunk teljes figyelemmel olvasni és követni a híradót is. Ha a tévére figyelünk, olvasni nem tudunk, ha olvasunk, akkor meg a hírekben elhangzottak nem jutnak el teljesen a tudatunkig, a képsorokat pedig már nem tudjuk követni. Körülbelül ez játszódik le gyermekünknél is: választania kell, vagy a labda dobálásban ügyesedik, vagy a beszédben, a kettő együtt, egyformán ügyesen nem megy!

Gyorsíthatom a beszédfejlődését?

Légy inkább türelmes! Olvass neki sokat, énekeljetek sok gyerekdalt, mondjatok sok mondókát, versikét, beszélj hozzá sokat. Azonban ne erőltess semmit, görcsös akaratoddal akár visszább is vetheted gyermeked fejlődését, elültetheted benne azt az érzést, hogy ő „buta”. Futkoss hát vele boldogan az udvaron hosszas eszmecserék helyett, és meglátod, hamarosan le se fogod tudni lőni, annyit fog beszélni, mikor eljön az ideje.

Már hároméves, de még mindig nem beszél…

Hároméves korára a legtöbb gyermek már viszonylag jól beszél. Persze, ez se szentírás, kivételek mindig akadnak, de ha gyermeked ekkorra se kezd el nagyjából olyan szinten beszélni, mint  társai, ideje szakember segítségét kérned. Ekkor már szóba jöhet a fejlesztés is, de fontos, hogy ne te otthon, egyedül végezd. Bízz meg az ezzel foglalkozókban, kövesd az utasításaikat, és légy optimista, hiszen az esetek többségében sikeresen fel tudják zárkóztatni a lurkókat.

Képek forrása: flickr.com