Betegek s jogaik

Sokan panaszkodnak a kórházakra, rendelőkre. Ám csak kevesen tudják, hogy sérelmeikkel a betegjogi képviselőhöz fordulhatnak!

Kupon Mánia akció!

4 nap / 3 éjszaka wellness pihenés 2 fő részére félpanzióval az In Hotelben Hajdúszoboszlón, ingyenes TB gyógykezelési lehetőséggel FÉLÁRON, mindössze 28.250 Ft-ért!

- 50% 56500 Ft helyett 28250 Ft

Országos

Már csak 88 kupon van

Bodnár Ágnes, betegjogi szakreferenssel, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány munkatársával beszélgettem betegekről, jogaikról és kötelességeikről. Miután bősz sajnálkozás közepette megegyeztünk abban, hogy sokaknak fogalma sincs róla, hogy kórházban elszenvedett jogsérelme esetén a betegjogi képviselőhöz fordulhat, Ágnes kellemes, meleg hangon kezdte világosabbá tenni a helyzetet…

– A betegjogi képviselőnek hármas feladata van. Egyrészt a jogvédelem – tehát ha az egészségügyi ellátás során bármely betegjog sérül –, akkor eljárjon és megpróbálja érvényesíteni a törvény által biztosított jogokat. Második feladata a tájékoztatás, mind az ellátásban részesülőket, mind az egészségügyi dolgozókat tájékoztatjuk jogaikról és kötelezettségeikről. S a harmadik, az úgynevezett észrevételezési jog. Ha a képviselő munkája során valamely intézetben bármilyen jogsértő magatartást tapasztal, akkor arról értesíti az osztály, vagy az intézmény vezetőjét. Fontos azonban tudni, hogy nem hatósági, hanem közalapítványi formában működünk, abszolút függetlenül az intézményektől! Tehát nem vagyunk a kórházak alkalmazottai, nem az a feladatunk, hogy kórházunk érdekeit védjük mindenáron. A mi munkáltatónk a közalapítvány elnöke. Egyébként az ország jelentősebb nagyvárosaiban már vannak regionális központjaink: Budapest, Székesfehérvár, Miskolc, Eger, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár és Győr.

– Vannak a betegek jogai, s főképpen: kötelezettségei?

– Igen, ilyenek is vannak – mosolyodik el Bodnár Ágnes. – Egy betegnek az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz, az intézmény elhagyásához, a tájékoztatáshoz, az önrendelkezéshez, az ellátás visszautasításához, s az egészségügyi dokumentációi megismeréséhez van joga. Ugyanakkor kötelezettségei is vannak, mint például az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend, vagyis a házirend kereteinek betartása, valamint az egészségügyi dolgozóval való együttműködés.

– Milyen esetekben fordulnak önökhöz?

– A leggyakoribb panasz a nem megfelelő ellátás jogának sérelme. Például nem időben kapja meg valaki a kezelést, vagy vizsgálatot…

– Hogyan néz ki ez egy konkrét esetben?

– Előfordult például olyan, hogy egy tumoros betegnek a kemoterápiás infúzió a helytelen bekötés miatt a szövetek közé került. Természetesen a beteg ezt jelezte az ápolónőnek, aki annyit mondott, hogy ő bizony nem szenved még egyszer a bekötéssel, ez már így fog lemenni. Ez azonban olyan súlyos szövetelhalást okozott, ami miatt maradandó károsodás érte az illető kézfejét. Ezzel a panasszal fordult hozzánk, teljesen jogosan, lévén sérült a megfelelő ellátás, és a hangnem miatt az emberi méltósághoz való joga. Sajnos, kismillió ilyen példát hozhatnék…

– Mely ellátási területek a „panaszlista” dobogósai?

– Első helyen áll a sebészet, onnan érkezik a legtöbb panasz. Második a szülészet, s harmadik a pszichiátria.

– Az ember azt gondolná, a szülészet az egy nyugodtabb terület.

– Sajnos nem, nagyon sok panasz érkezik a szülészetről, de ez lehet bármi: ellátás, tájékoztatás hiánya, terhesgondozás során is érheti különféle sérelem a kismamákat. Elméletben Magyarországon szabad orvosválasztás van, gyakorlatban ez annyiban nem tud megvalósulni, hogy ha egy orvos a beosztásán túl megy be a kórházba, mert mondjuk, éppen szül a kismamája, akkor azt – egy EU-s direktíva szerint –, túlórában kell kifizetni. Csakhogy sok intézmény nem tudja vállalni az ilyen irányú költségeket. Ha pedig az anyukának nincs szerencséje, lemarad az orvosáról… Sajnos, olyan esetek is előfordulnak, hogy vagy halva, vagy sérülten születik a magzat, s ilyenkor persze, hogy felmerül az orvosi mulasztás lehetősége is. Ekkor a betegjogi képviselet igénybe tudja venni a szülészeti szakfelügyelet véleményét, amelyet az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központtól kérhet. Erre éppen azért van szükségünk, hogy meg tudjuk, szakmai hiba történt-e a szülés illetve az ellátás során.

– Érdekes, hogy manapság egyre népszerűbb az otthonszülés. Ön mit tart róla?

– Mindig azt mondják, hogy régen a parasztasszony a szántóföldön megszülte a gyermekét, csak azt nem teszik soha hozzá, hány újszülött maradt életben. Hazánkban ma is magas a csecsemőhalálozások száma – ennek persze több oka van, a terhesek nem megfelelő életmódja, dohány, alkohol, satöbbi. Éppen ezekért is, én nem pártolom. Nagyon kockázatos, s ezekben az esetekben a felelősség megállapítása is nehéz, ha bármi gond történik, például nem megfelelő tágulás, talán mindez egy kórházi háttérrel, egy gyors császármetszéssel, vagy valami egyéb beavatkozással megoldható, s egészséges újszülöttnek adható élet. Persze a választás szabad, az önrendelkezéshez való jogot biztosítani kell.

– Mi a helyzet az apás szülésekkel? A férfi benn akar egyáltalán lenni?

– Szerintem teljesen rendben van, nem igazán tudok esetről, ahol ebből lett volna fennakadás. Persze, elképzelhető, hogy akad olyan, aki nem bírná a látványt, ám én úgy tudom, az apák nagy része vállalja, hogy végigkíséri a feleségét. Katartikus élmény ez, amely csak közelebb hozhatja egymáshoz a szülőket.

– Sok férfi attól fél, hogy egy ilyen élmény után már nem tud ugyanúgy nézni a feleségére…

–        Én is hallottam már ilyet, de úgy gondolom, ha megfelelően működik egy házasság, akkor a szülőszobán belül semmi olyat nem fog látni, ami bármiben is gátolhatná a kapcsolatukat, sőt szerintem, sokkal jobban fogja becsülni az a férfi a feleségét, aki látja, közös gyermekük születését. Én legalábbis így gondolom ezt, mint nő…

(Bővebben a jogvédők munkájáról, az októberben megújuló honlapon: www.jogvedok.hu)

Képek forrása: flickr.com