Buta a néni?

A gyerekek nem búra alatt nőnek fel, és mi sem szelektálhatjuk kedvünkre azokat a szituációkat, amiktől meg szeretnénk őket óvni. Akaratlanul is belekeveredünk olyan helyzetekbe (boltban, postán, utcán, séta közben), amit jobb lenne, ha nem látna/hallana a gyerek: káromkodás, veszekedés, alapvető udvariassági formulák elhagyása stb.

Kupon Mánia akció!

Közkívánatra újra! Wellness pihenés az Amira Hotelben 51% kedvezménnyel, mindössze 44. 900 Ft-ért!

- 51% 91900 Ft helyett 44900 Ft

Országos

Már csak 46 kupon van

Mivel nem állhatunk vigyázzban állandóan csemetéink mellett, hogy az adott helyzetben hol a fülüket, hol a szemüket befogjuk, okosabb megoldásokhoz kell folyamodnunk. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha magyarázat és szó nélkül hagyjuk a történteket, hiszen ezzel sokkal nehezebbé (majdnem hogy lehetetlenné) tesszük a feldolgozását, megértését. Persze az sem jó megoldás, hogy a „buta a néni” mondattal lezárjuk az eseményt, mert így a miértekre még mindig nem kap választ a kisgyerek.

Az első és legfontosabb dolog, hogy ha tehetjük, vonjuk ki abból a környezetből, ahol az események történnek. Például egy utcai veszekedés során igyekezzünk minél előbb „nyugalmasabb” terepet találni, majd elmagyarázni, hogy „nem viselkedtek okosan a bácsik, mert kiabáltak. Néha ilyen is előfordul az emberekkel.” A magyarázatot példával is alátámaszthatjuk, ami a gyermek saját értelmi szintjén elmagyarázza az eseményeket: „Emlékszel rá? Te is kiabáltál Pistikével, amikor elvette a kisvonatot! Aztán visszaadta és kibékültetek.”

Az adott helyzetben nem csak azt kell megértetni a kisgyerekkel, hogy mi a helyes és mi nem, hanem azt is, hogy tévedni emberi dolog. Az is természetes, hogy van veszekedés, kiabálás, viszont erre érdemes mindig megoldási alternatívát is ajánlani: bocsánatkérés, megölelés, megbeszélés stb. Így felnőve is kezelni tudja majd indulatait, dühét, és elfogadja azt, hogy a körülöttünk lévő világ bizony nem mindig tökéletes…

Képek forrása: flickr.com