Megszervezzük a babazsúrt, hagyjuk, hadd feledkezzenek a gyerekek a játékba – ők pedig különböző játékokkal múlatják az időt, látszólag teljesen mellőzve egymást. Akkor a zsúr kudarcba fulladt? Egyáltalán nem. Az ilyen korú gyerekekre tipikusan jellemző az úgynevezett párhuzamos játék. Különösnek tűnhet számunkra, de ez teljesen normális, és a fejlődés szempontjából is hasznos.
A gyerek fontos szociális fejlődésen megy éppen keresztül. Kezdenek elmúlni azok az idők, amikor mindig csak egyedül játszott, most már érdekli a többi kortársa is. Még ha játék közben nem is létesítenek látható kapcsolatot, nagyon is tudatában vannak egymásnak.
 |
A különbség a párhuzamos és a magányos játék között jelentős, mint ahogy nem mindegy, hogy valaki egy tömött moziban nézi a filmet, vagy egyedül, otthon a tévé előtt ülve.
A másokkal való játék, még ha csak ilyen párhuzamos játék is, egyre fontosabbá válik idén. A gyerekek gyakran használják ezt a módszert arra, hogy csatlakozzanak egy már zajló játékhoz. A zárkózottabb gyerekeknél tovább tart ez a szakasz, és ez jól is van így. Erősíthetjük a gyerek önbizalmát, ha kis csoportban, rokonokkal játszik. A legjobb, ha csak egy-két játszótársat hívunk meg, akiket a gyerekünk már ismer. Ha a gyerkőc készen áll rá, észre fogjuk venni, hogy egyre több közös tevékenységbe bonyolódik a többiekkel, ráadásul ezzel párhuzamosan javuló beszédkészségére és egyre növekvő képzelőerejére is felfigyelhetünk majd.
Képek forrása: flickr.com