|
Milyen idős a gyermeked?
2009-10-06
0 komment A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység körébe tartozik minden olyasmi, amely a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének érdekében védi a gyermeket az óvoda, az iskola, vagy a társadalom bármely intézménye által. A lényeg, hogy minden gyermek – főként a hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek – a lehető legjobb körülmények közt, biztonságban nevelkedhessen, és harmonikusan fejlődhessen a családján belül. A gyermekvédelmi rendszer szerteágazó, összetett feladatokkal foglalkozik, és pillérei a következők:
1. Az alapellátások: A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység körébe tartozik minden olyasmi, amely a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének érdekében védi a gyermeket az óvoda, az iskola, vagy a társadalom bármely intézménye által. A lényeg, hogy minden gyermek – főként a hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek – a lehető legjobb körülmények közt, biztonságban nevelkedhessen, és harmonikusan fejlődhessen a családján belül. Célja, hogy megelőzze a veszélyeztető körülményeket, ezáltal a legmegfelelőbb fejlődést elősegítse, úgy, hogy közben a saját családjában nevelkedhessen a gyermek. Mindezt a feladatot a települések önkormányzata látja el, és pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújt. Pénzbeli ellátás lehet a „rendszeres gyermekvédelmi támogatás”, melyet a hátrányos helyzetű családok kaphatnak azért, hogy gyermekük a megfelelően nevelkedhessen a saját családján belül, viszont „rendkívüli támogatást” akkor igényelhetnek, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek. Természetben nyújtott ellátás az általános iskolások tankönyv- és tanszertámogatása, a kedvezményes étkeztetések biztosítása, és a tandíj, az egészségügyi szolgáltatások és más ellátások díjának az átvállalása. A „személyes gondoskodást nyújtó intézkedések” hatáskörébe tartoznak a gyermekek napközbeni ellátása, vagyis a bölcsődében, az óvodában, az iskolai vagy családi napköziben, és a házi gyermekfelügyelet keretében. Bekerülhetnek még „átmeneti gondozásba” is abban az esetben, ha a szülő nem tudja megoldani gyermekének a családban történő nevelését, ezért kiemelik onnan, és átmeneti otthonba vagy helyettes szülőhöz kerülnek addig, amíg vissza nem lehet helyezni saját otthonába. 2. A szakellátások: Feladata, a családból kiemelt gyermekek védelme. Ide tartozik az „otthont nyújtó ellátás”, melynek lényege, hogy a gyermeket ideiglenesen a családján kívül helyezik el azért, hogy a veszélyeztetettségének elmúlta után vissza tudják őt illeszteni oda, vagy elősegítik örökbefogadását.
Az „utógondozói ellátás” azoknak a fiatal felnőtteknek jár, akiknek a gyámhivatal rendelte el, hogy az önálló életét megkezdhesse, és a társadalomba beilleszkedhessen. Ide tartozik a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás, vagyis a TEGYESZ, mely szinte az összes ellátással foglalkozik, a megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban találhatók meg. 3. Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás): Az adott település jegyzője vagy a gyámhivatal intézkedhet, ha a szülő nem teszi meg a gyermek fejlődése érdekében a szükséges intézkedéseket, vagy ha a szülők meghaltak. Ilyen esetben kiemelik családjából és más családnál, vagy intézetben helyezik el őt. 4. A bűnelkövető fiatalok ügyei: Azoknak a fiataloknak az intézeti ellátását jelenti, akiket javítóintézeti nevelésre utaltak, vagy előzetes letartóztatásba helyeztek. A hálózat működését a gyermekvédelmi törvény szabályozza, és lényege az, hogy a rászorulók esélyegyenlőségét növelje úgy, hogy védve érezhesse magát, megfelelően fejlődhessen, és egészséges, kiegyensúlyozott felnőtt válhasson belőle.
Cimkék:
nevelés
0db hozzászólás
|
















