Ezt sem, azt sem...

Gyakori panasza az édesanyáknak, hogy a csecsemő – különösen az első év vége felé – sokféle ételt nem akar elfogyasztani, s étlapja csupán néhány ételfajtából, leginkább ínyencségekből, erősen cukrozott ételekből áll. Az édesanya – ha megkérdezzük tőle –, vajon válogatós-e a gyermeke, legtöbbször hevesen tiltakozik, mert azt hiszi, hogy a válogatás nevelési hiba. 

Kupon Mánia akció!

Közkívánatra újra! Wellness pihenés az Amira Hotelben 51% kedvezménnyel, mindössze 44. 900 Ft-ért!

- 51% 91900 Ft helyett 44900 Ft

Országos

Már csak 46 kupon van

Kezdetben, amikor egymás után új és új ételekhez próbáljuk hozzászoktatni, az egyiket visszautasítja, s azonnal másikat kap.

Az édesanya azért ad másikat, hogy kicsinye nehogy éhes maradjon, és a csecsemő persze elég hamar rájön arra, hogy ez jó dolog: csak vissza kell utasítania a nem nagyon kedvelt ételt, s máris kap helyette valami mást, amit jobban szeret. Világos, hogy ez egy-kettőre kialakítja a válogatást.

A válogatásra akkor is könnyen rászokik a csecsemő, ha ínyenc falatokkal jutalmazzák. Csakhamar felismeri a helyzetet, ezt vagy azt kell tennie, illetőleg nem tenni, s azonnal jön a kedvenc étel. Az csak természetes, hogy él, sőt visszaél ezzel a lehetőséggel.

Talán mindennél gyakoribb nehézség és panasz az, hogy a gyermek étvágytalan, tehát nemcsak egyik vagy másik ételt nem eszi jól, hanem mindenből keveset eszik. Ez a panasz sokszor már a csecsemőkorban, és pedig leginkább a második félévben jelentkezik. E tekintetben mindenek előtt tisztázni kell: csakugyan étvágytalan-e a gyermek?  Három eset lehetséges: az első, hogy a gyermek nem étvágytalan, csupán beköszöntött az egyéves kor körül fellépő „nem eszem sokat” korszak. Az első életév végén ugyanis sok gyermek hirtelen abbahagyja a „zabálást”, egyszerűen nincs annyi táplálékra szüksége, mint korábban. Második eset, hogy valamilyen betegséggel állunk szemben.

Ha biztosra akarunk menni, akkor keressük fel orvosunkat, és kérjünk egy kivizsgálást! De a betegség egyéb tüneteit egy anyuka általában észreveszi – például rosszkedvű, állandóan álmos és fáradt a gyerek, stb. –, vagyis ha más tüneteket nem tapasztalunk, akkor feltehetően nem áll betegség a háttérben. 

A harmadik eset, hogy csupán ellenállásról van szó. Az ellenállásnak, visszautasításnak oka lehet,hogy a gyermek helytelen magatartást vett fel a táplálkozással szemben. Olyat, amely az étvágytalanság látszatát kelti. Milyen szülői magatartások vezethetnek a visszautasításhoz? 

A legtöbb édesanyának fő törekvése a „szép dundi” gyermek. Ennek érdekében nem annyit ad enni a csecsemőnek, amennyire szüksége van, hanem a lehető legtöbbet, amennyit még elfogad, vagy amennyit még bele lehet erőszakolni. Nem csoda, ha a csecsemő ellenszegül az erőszaknak, és ez az amit sokszor étvágytalanságnak vélnek a mamák.

Az sem ritkaság, ha az édesanya „szakszerűen” akarja a gyermekét táplálni, ezért különböző „szabályok” alapján kiszámítja, hogy mennyi jár neki, és mindent elkövet, hogy azt csakugyan bele is „erőszakolja”. Sok anyuka arra törekszik, hogy az ő kisbabája is annyit egyen, és olyan kövér is legyen, mint valamelyik barátnőjéé, akinek a gyermekét mintának tekinti. Sajnos a tapasztalatlan édesanyák között néha van ilyen fajta verseny, aminek eredménye néha az evés erőltetése, az ellenszegülés, végső fokon az étvágytalanság lesz. Az is gyakori eset, hogy az édesanya megijed attól, hogy gyermeke nem eszik eleget, és ezért állandóan majszolni valót hord magánál, és útközben, buszon, játszótéren, mindenhol tömi az ételt gyerekébe. És csodálkozik, hogy este nem eszi meg a vacsorát… 

Végül azzal is tisztában kell lennünk, hogy vannak finom testalkatú apró gyermekek, akik belső okokból lassan híznak, ennél fogva – és ez rendjén van így – kicsi a tápanyagigényük. Őket hiába próbáljuk „tömni”, nem híznak, sőt esetleg nem is nőnek úgy, mint a többiek. Az ilyen gyermek vagy koraszülött volt, vagy a szülei sem nagy termetűek, vagy legalábbis gyermekkorukban nem tartoztak a jól megtermettek közé. Meg lehet érteni, hogy a szülő ebbe nem szívesen nyugszik bele, és próbál rajta segíteni. Erőszakolással azonban semmire sem megy, csak ronthat a dolgokon!

Képek forrása: flickr.com