E-mail:

Jelszó:

e-mail cím mentése
 
Regisztráció Elfelejtett jelszó
 
 
Milyen idős a gyermeked?
[ 20 hónap - 3 éves ]
2010-09-25
0 komment

Fedezzük fel a világot kétévesünkkel!

Öröm nézni, hogy a kis lurkók milyen lelkesedéssel fedezik fel világunkat.

 

Segítsük őket a csodák megismerésében célzott tevékenységekkel, melyek nemcsak számukra, de számunkra is érdekes időtöltést biztosítanak.

Játsszunk velük tárgy-csoportosítósdit, tanuljunk az állatokról, az időjárásról. Ebben az életkorban a gyerekek már kezdenek logikusan gondolkodni és az ok-okozati összefüggéseket is egyre inkább képesek megérteni. Ezért a tanulós játékok során összpontosítsunk a tárgyak, fogalmak beazonosítására, és lássuk el őket bőségesen nagyon egyszerű problémamegoldó feladatokkal.

Tárgyak csoportosítása

A kétéveseket nagyon el tudja bűvölni a különböző méretű, formájú, színű tárgyak szétválogatása, csoportosítása, kupacokba rendezése. Ehhez nyújtanak kiváló segítséget a csészerakosgatók, a formaegyeztető játékok, a Montessori-karikák. A kicsiknek valószínűleg nem fog első nekifutásra sikerülni a csészerakosgatót összerakni, de végül csak meg fogják tudni oldani – és közben sokat tanulnak.

A játékba bevonhatjuk a hétköznapi tárgyakat is (csak elég nagyok legyenek, a gyermek ne tudja őket lenyelni), és bizonyos tulajdonságok mentén kiválogathatjuk az egyformákat. Például egy kupacba kerülnek a nagy zoknik (apa zoknijai), egy másikba pedig a kicsik (a gyermek zoknijai). Öt tárgy bőven elég a szortírozáshoz, hiszen ez egyrészt nagy munka a lurkóknak, másrészt ők még nem képesek sokáig egy dologra összpontosítani a figyelmüket.

Akár saját magunk is készíthetünk válogatós játékot. Készítsünk növény- (pl. fa, virág, alma), állatsablonokat (pl. ló, macska, kacsa) kartonból, és ezeket válogassuk szét. Vajon ki ismeri fel ügyesebben a sablonokat? Anya, apa, vagy a csemete?

Tulajdonságok

A világról rengeteg információt gyűjtünk be pusztán annak megfigyelésével is. A kétévesek pedig különösen éberen figyelik a környezetüket, próbálva értelmezni, kategorizálni a látottakat, hallottakat.

Habár nagyon is mohón lesik a világot, a beszédkészségük még nem elég fejlett, hogy szavakba öntsék a megfigyeléseiket. Segítsünk nekik, tanítsuk meg nekik a fizikai jellemzőket leíró szavakat, mint nedves, száraz, meleg, hideg, világos, sötét, hangos, halk, kemény, puha, könnyű, nehéz. Tegyük mindezt játék közben. Emeljünk meg egy plüssállatot, majd egy lexikont. Melyik a nehezebb? Ha este felkapcsoljuk a lámpát, világos lesz, ha lekapcsoljuk, sötét. Vajon akkor is, ha megismételjük a műveletet? Ha a homokozó egyik sarkába egy pohár vizet öntünk, ott nedves lesz a homok, a többi részén száraz marad. Ugye, milyen érdekes?

Szórakoztató megfigyelések ezek, ám a legjobb az bennük, hogy nem kell mindig újakat kitalálnunk. A gyerekek ugyanis ismétlés útján tanulnak, tehát a "lekapcsolom a lámpát, felkapcsolom a lámpát" trükköt jó néhányszor eladhatjuk nekik, biztos sikert aratva.

Nagy kacagások kísérhetik, ha légpárnás (buborék-) fóliát biztonságosan rögzítünk a földhöz, majd gyermekünk rálép, ráugrik, táncol rajta. Nagyon jól fog mulatni a pukkanások hallatán, nem is sejtve, hogy éppen azt tanulja, ha valamit csinálok, akkor az előidézhet egy másik történést is.

A világ

A kétévesek többsége teljesen oda meg vissza van a házi- és vadállatokért, és előszeretettel tanulja meg a testrészeiket, hogy van orruk, fülük, farkuk, lábuk. Akár házilag is készíthetünk kirakót, melynek segítségével megtanulhatják, hogy a kutyus farka nem a fején van.

Emellett a növényeket is tanulmányozhatjuk, megnézhetjük, hogy a fának van levele, ága, törzse, a virágoknak szirma.

A gyerekek érdeklődése természetesen a saját testükre is kiterjed, és vígan fújják, hogy van szemük, fülük, orruk, hajuk. Ebben az időszakban abszolút nyerők náluk a testrészekre mutatós mondókák.

Az időjárás is egyre jobban érdekli őket, így akár napi rutinná is válhat, hogy reggelente kinézünk az ablakon és megnézzük, milyen az idő. Esik? Süt a nap? Fúj a szél? Havazik? Egy kellemes napon pedig elmehetünk piknikezni is, és bámulhatjuk a felhőket. Kicsik? Nagyok? Fehérek? Szürkék? Gyorsan mozognak? Lassan? Ha pedig meguntuk a felhőket, akkor akár fülelhetünk, hogy hallunk-e madárdalt, megszagolhatjuk a virágokat, megnézhetjük, van-e csónak a tavon.

Születésünktől fogva szomjazzuk a tudást, mohón figyeljük környezetünket, szívjuk magunkba az onnan érkező ingereket. Ám míg az újszülött lehetőségei a megismerésre és a visszajelzésre korlátozottak, addig a kétévesek már aktívan ismerkednek a világgal, és egyre jobban kibontakozó értelmüknek köszönhetően már kategorizálják a tapasztaltakat, sőt arra is kezdenek rájönni, hogy hatással lehetnek a történésekre. Ehhez adjunk nekik minél több segítséget egészen egyszerű, apró dolgok játékos megtanításával, egy percig se kételkedve abban, hogy minden, amit mondunk, mutatunk, hihetetlenül érdekes lesz a saját kis világát éppen csak tágítani kezdő gyermekünk számára.

Képek forrása: flickr.com

Hozzászólások
0db hozzászólás
cache