Forduljunk logopédushoz!

Nincs olyan nap, hogy ne kommunikálnánk embertársainkkal, hiszen alapvető szükségletünk a beszéd, és hiányában nem tudjuk magunkat másokkal megértetni. A hangadás már a csecsemő születés utáni felsírásával kezdődik, és fokozatosan fejlődik a gőgicséléstől kezdve, a későbbi életkorokban a bonyolultabb szavak megtanulásáig. Az első szavakat a gyerek az 1 éves kor tájékán ejti ki, és ekkor a legfontosabb, hogy a környezete tudatosan befolyásolja beszédének fejlődését, vagyis legyen egy megfelelő minta, melyet utánozva a legoptimálisabb szintre fejleszthesse adottságait. 

Kupon Mánia akció!

Roll Up 85 Standard Roll Up filmnyomattal óriási kedvezménnyel!

- 50% 18940 Ft helyett 9470 Ft

Országos

Már csak 10 kupon van

Hihetetlen adat, hogy a hangképzés során 100 izomnak kell egyszerre megfeszülni-elernyedni, és ha valamelyik szerv nem megfelelően működik, akkor lép fel beszéd- vagy hangképzési zavar. A beszéd 4 szakaszra bontható: légzés, hangadás, kiejtés, kifejezés. A kommunikáláshoz először levegőt veszünk, ami a gégében megrezeg, és a szájüregben hangzóvá alakul, majd ezekből alkotjuk a szavainkat. A beszédnek különféle tényezői vannak: artikuláció, egyéni hangszín, hangerő, hanglejtés, beszédtempó. A logopédus ezen összetevők korrigálásával foglalkozik, melyekhez különféle gyakorlatokat hív segítségül. Léteznek velünk született „ejtéshibák”, de ezeket gyakorlással és kellő odafigyeléssel megszüntethetjük. 

Vegyük sorra a gyakorlatokat!

Légző: Az egyenletes hangadáshoz és a levegő beosztásához elengedhetetlen feladat.

Hangadó: Célja, hogy kialakuljon egy megfelelő „középhangsáv”, ezáltal a gyerek mindig a megfelelő hangterjedelemben fog tudni kommunikálni.

Kiejtés: Először a magán-és mássalhangzók tiszta kiejtését kell memorizálni, majd ezután lehet áttérni a hangkapcsolatok ismétlésére és végül, ha a beszéd ritmusa is kialakult, akkor már teljes szöveg is mondatható vele.

Kifejező: Ebben a szakaszban már a különböző „hanglejtésvariációk” gyakoroltathatóak.

Ritmus: Egyértelmű, hogy itt a megfelelő ritmusérzék kialakítására van szükség. Gondoljunk itt példaként a „répa, retek, mogyoró” mondókára.

A logopédia foglalkozik a beszédindítással is, de minden gyerek eltérő időpontban kezd el érdeklődi a világ iránt, így más időpontban kezdenek el kommunikálni is. Aggodalomra semmi ok, ha csak 2 éves kora körül mondja ki az első szavait, de ha ez még későbbre tolódik, akkor érdemes a hallását megvizsgáltatni. A logopédusok azt tanácsolják, hogy a gyerek környezetétől kapjon sok szeretetet és egyre többet beszéljenek hozzá. Oda kell figyelni a fiúkra, az ikerpárokra és a nagycsaládosok gyermekeire, hiszen nekik később kezdődik a beszédfejlődésük.

Az egyik legismertebb beszédprobléma a dadogás, mely során a beszélő nem tudja kontrollálni beszédének működését, így megakad a szavak kiejtésében, és megismétel vagy hosszan elnyújt betűket. Ilyenkor nemcsak logopédust, de pszichológust is érdemes felkeresni, mivel lehet, hogy a gyerek valamilyen érzelmi gondokkal küzd, és ez váltja ki nála a dadogást.

A lehető legkorábban el kell kezdeni a beszédjavítást, így a gyerek a lemaradást hamarabb bepótolja. Különféle logopédiai kórformák léteznek, mint a nyílt orrhangzóság, a megkésett- és akadályozott beszédfejlődés és a már említett dadogás. Előfordulhat az is, hogy örököljük a beszédszervek „fogyatékosságait”, vagyis például a fogak rossz elhelyezkedését vagy a nyelvmozgás ügyetlenségét.

Mindentől eltekintve, nem szabad elkeseredni, bármit „diagnosztizál” az orvos, csak gyakorolni és kitartónak lenni, és akár még a Kazinczy-díjat is megnyerheti a gyerek.

Képek forrása: flickr.com