Gyerek-játék?

Angol, német, olasz, francia, spanyol. Ezek a legnépszerűbb idegen nyelvek, amiket tanulunk. Most képzeljük el, hogy valaki mind az ötöt beszéli és még hétéves sincs. Több új módszer is elvileg lehetővé teszi mindezt. De vajon megmarad ez a tudása később is? Nem ártunk, ha ilyen korban már elkezdjük a tanítást? Hogyan tegyük?

Kupon Mánia akció!

Közkívánatra újra! Wellness pihenés az Amira Hotelben 51% kedvezménnyel, mindössze 44. 900 Ft-ért!

- 51% 91900 Ft helyett 44900 Ft

Országos

Már csak 46 kupon van

–    A tanítást már fél éves korban el lehet kezdeni és egy év alatt akár 3 nyelvet is meg tanulhat a gyerek – ígéri az egyik ilyen módszer kitalálója. Megoszlanak azonban a vélemények arról, egyáltalán jó-e, ha már ilyen kicsi korban elkezdjük a nyelvtanítást. Sokak szerint egyáltalán nem kell semmire sem tanítani gyerekünket az iskolás korig. Majd ott tanulnak eleget, addig meg hagyjuk, hadd élje meg gyermeki szabadságát. Mások igenis hasznos dolognak tartják, ha már ebben a korban elkezdjük a különböző nyelvekkel megismertetni gyerkőcünket, mert sokkal könnyebben tanulnak, és később kamatoztathatják ezt a tudásukat. Na de kinek van igaza?

Amit hasznos tudnunk az, hogy a gyerek amilyen nyelvet/nyelveket hétéves koráig elsajátít, azt később anyanyelvi szinten fogja tudni beszélni. Ennek az az oka, hogy az anyanyelvünket és a később tanult nyelveket az agyunk más agyféltekében tárolja. Ha hétéves kor előtt tanul az ember az anyanyelv mellett más nyelvet, azt az agy ugyanoda fogja pakolni. Hétéves kor után, már amit tanulunk, az másik agyféltekébe raktározódik el és sokkal bizonytalanabb tudást ad a későbbiekre. Lásd felnőtt nyelvtanulás: ha nem gyakoroljuk, sokat felejtünk.

–    Az biztos, hogy semmiképpen ne foglalkozzunk úgy csemeténkkel, hogy azt kényszernek érezze. Nem szabad úgy gondolkodni erről a módszerről, hogy „na most fiam leülünk, fél órát tanulunk, és 1 év múlva már 3 nyelvet fogsz beszélni!”. Tényleg csak nagyon játékosan kell elképzelni, idegen nyelvű mesékkel, mondókákkal, dalocskákkal. Naponta 5-10-15 perc teljesen elég – mondja a módszer egyik híve.

A legideálisabb mindenképpen az idegen nyelvű környezet, ahol anyuci vagy apuci más nációból való és otthon más nyelven beszélnek csöppségükkel. De persze ez nem mindenkinek adatik meg.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a gyerekek úgy képesek eleinte könnyen elsajátítani idegen nyelvű szavakat, hogy a szülők kiemelve tanítják meg. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy színes kártyákon mutatják fel és mondják más nyelven az ábrát. Így tanulnak a csecsemők-ovisok a leghatékonyabban. Később, amikor már gyorsabban tanulnak, akkor képesek lesznek egy összefüggő szövegből kiemelni az ismert szavakat és újakat is tanulni. Arról viszont még nem készült kutatás, hogy azok a gyerekek, akik az imént említett „új módszerek” valamelyikével tanult nyelveket, mennyire maradt meg bennük, nagyobb korában, hiszen még frissek ezek az elképzelések. Tehát próba-szerencse!

A lényeg mindenképpen a játékosság. Akár mi magunk is elkezdhetjük a tanítást, rendelhetünk mindenféle „csomagot”, vagy anyanyelvű tanárt fogadhatunk. Azért ne vigyük túlzásba, ne akarjunk kis tudóst nevelni, aki hároméves korára 5 nyelven tud, ez nem tesz jót a gyereknek: egy idő után belehajszoljuk az állandó teljesítmény kényszerbe!

Akinek pedig nincs erre szánt költségvetése, viszont kedve van hozzá, hogy kipróbálja lurkóján, az például az interneten is talál meséket, énekeket, mondókákat, amiket ha megtanít a gyerkőcnek, egyrészt tanul vele, másrészt jó móka is. Aztán vagy beválik, vagy nem, baj nem lesz belőle, maximum nyelveket tanulunk mi is.

Képek forrása: flickr.com