Gyermeked fejlődése a második év negyedik hónapjában

Beszédfejlődés:

Babád már rengeteg szót ért meg, és feltehetően ő is ki tud mondani 5-10 szavacskát. Ezek a szók általában rövidek és egyszerűek, például ismétlődő szótagokból állnak, a hosszabb – háromnál több szótagú szavak –, még komoly kihívást jelentenek. Érdekesség, hogy sok gyermek önmaga költ tárgyak vagy személyek megnevezésére szavakat. Ezek egyáltalán nem hasonlítanak az eredeti szóra! Sokszor megfigyelhető, hogy a baba halandzsázik, vagyis hosszasan beszélget – de egyetlen felismerhető szót sem használ! Ez időnként odáig „fajulhat” később, hogy történeteket mesél el halandzsa nyelven, közben nevet, tapsol, különböző hangokon beszél – mintegy megszemélyesítve a beszélőket.

Mit tegyél?

Ha gyermeked önálló szóképzésbe kezd, akkor tanuld meg a nyelvét, ismerd meg ezeket a szavakat, hogy tudj vele kommunikálni. Ne feledd: a beszéd elsődleges célja a kommunikáció, a megértés és a közlés! De arra is ügyelned kell, hogy lassan megtanulja helyesen kimondani a szavakat, így a legjobb, ha érted a gyerek nyelvezetét, nem javítgatod ki – de te is használod a saját szavaidat.

Mozgásfejlődés:

A legtöbb baba ilyenkor már biztosan megáll a lábán, sőt arra is képes, hogy egy földön heverő tárgyért lehajoljon. Továbbra is imádja a lépcsőket, feltehetően négykézláb könnyedén mozog rajtuk le és fel – ám járni még nem tud rajtuk segítség nélkül.

Mit tegyél?

Mindig legyél résen, ha veszélyes helyekre akar felmászni! Vigyázz a lépcsőknél, de a bútoroknál is. Ez nem csupán azért fontos, hogy a kicsi ne üsse meg magát – általában az esések zöme csak kis ijedséggel, esetleg egy kékfolttal jár –, hanem mert így tanulja meg a gyereked, hogy vannak veszélyes helyzetek, amikor figyelni kell. A te odafigyelésed révén érti meg, hogy bizonyos helyzetekben vigyázni kell.

A gyermekek utánzás révén igen sokat tanulnak, ezért mutass meg neki különféle mozdulatokat. Például, hogyan kell a széken ülni, hogyan lehet a tárgyakat egymásra/egymásba tenni.

Érzelmi fejlődés:

Az igazi hiszti korszak küszöbére érkeztetek. Vannak gyerekek, akik szinte egyetlen sivítás nélkül élik végig ezt az időszakot, mások azonban rémálommá változtatják a szülők életét. Soha ne feledd azonban, hogy az a gyerek nem rossz és nem hibásan nevelt, aki hisztizik, és ha szerencsés vagy – és megúszod ezt az időszakot –, akkor az sem jelenti azt, hogy a gyereked jobb másoknál, vagy te jobb anya lennél! A hiszti egyszerűen az akaratérvényesítés egyik módja, és mivel különböző vérmérsékletűek vagyunk, ezért a gyerekek is másképpen élik ezt meg.

Mit tegyél?

A hiszti korszak igen hasznos: ilyenkor tanulja meg a gyerek, hogy az érzelmein uralkodni lehet és kell. Hogy ezt hogyan kell csinálni, azt tőled fogja megtanulni. Igyekezz úgy viselkedni, ahogy azt a gyerekedtől elvárnád!

Valójában azonban jól kezelt hisztikorszak nincs – minden tapasztalat ezt mutatja. Rosszul kezelt viszont van: ha bünteted gyerekedet ezért, az maradandó nyomot fog hagyni benne. Inkább nyugtatgasd magadat: ez a korszak egy napon hirtelen véget ér, szinte egyik napról a másikra meg fog szűnni!

Tanulási képességek:

Sok mindent elsajátított már gyermeked, így például tud koncentrálni, fejlett a memóriája, tud általánosítani és logikai összefüggéseket felismerni. Elérkezett az ideje, hogy ezeket összehangolja, vagyis egyre bonyolultabb cselekvések, játékok és feladatok jelennek meg.

Mit tegyél?

Az összetett feladatok megoldása azért még igen nagy kihívás számára! Ezért soha ne erőltesd, és lehetőleg fokozatosan nehezíts egy-egy feladaton. Ha olyan feladat elvégzésébe vág bele, amely több kis apró lépésből áll, akkor előbb ezeket külön-külön gyakorold vele, és csak a végén kezdjetek bele a bonyolult feladatba. Például nem fog tudni építőkockákból egyből házat építeni, de ha előbb külön gyakoroljátok a kockák egymásra helyezését, külön azt, hogy például egy papírral lefeditek a kockatornyokat – így lesz belőle ház –, és külön azt, hogy az állatkák bemennek a házikójukba, akkor egy idő után az egész feladatsort egyedül is képes lesz megcsinálni.