Milyen idős a gyermeked?
[ 1 éves - 3 éves ]
2009-07-17
25 komment

Hajsza a bili körül

Kialakult egyfajta – ugyancsak buta – verseny a kisgyermekes anyukák között. Játszótereken hallani a dicsekvéseket, mi mindent is tud az a bizonyos csodagyermek. Mindig csak egy kicsit túloznak, ám a sok túlzás összeadódik, és végül hallhatunk olyan kölyökről, aki 5 hónaposan járt, aki egyévesen verset írt, és aki félévesen szobatiszta lett.

 

Az ilyen vetélkedések egyik fő pontja a szobatisztaság kérdése. Ha egy anyuka elkezdi bilire szoktatni gyermekét egyéves korában, azt megnyugtató, széles mosollyal üdvözlik. Ezzel szemben, ha valakinek a csemetéje még 3 évesen is pelusban szaladgál, hamar megrovó tekinteteket érezhet magán: micsoda anyuka ez, hogy nem foglalkozik a gyermekével! Vagy óvatosan kérdeznek rá: csak nem beteg a kicsi, esetleg fogyatékos, hogy még nem a bilit használja?

A korai szobatisztaságra szoktatásnak persze hagyományai vannak, ami jól érthetővé teszi, miért is kezdték ezt el nagymamáink igen korai életkorban, akár félévesen: több gyermek kakis pelusát mosni folyamatosan nem valami nagy élvezet!

Amióta megjelentek az eldobható pelenkák, ez a szokás sokat enyhült, különösen Nyugat-Európában. A legtöbb európai országban nem fordítanak nagy figyelmet erre a kérdésre, a gyerek majd szobatiszta lesz, ha eljön az ideje, majd szól, hogy vécére akar ülni. S hogy ez 2, 3 vagy 4 éves korban következik-e be, az teljesen mindegy a szülők számára.
Vitáznak is sokat erről, vajon melyik az ideális? Korán elkezdeni, vagy hagyni, hogy történjenek a dolgok maguktól?

Szakemberek véleménye szerint ez a kérdés egyszerűen nem jó! Nincs ideális életkor, ugyanis minden gyerek más ütemben fejlődik, ami nem azt jelenti, hogy aki lemarad például ezen a téren, az sérült, beteg, fogyatékos lenne, csupán éppen más dolgokkal volt „elfoglalva”: fejlődött a mozgása, a beszéde, és ezeregy más dolog. A lényeg csak az, hogy figyeljünk, mikor érik be a gyerek a szobatisztaságra, és ha ezt látjuk, kezdjünk neki a munkának!

Annyi azonban bizonyos, hogy nem okoz gondot, ha később történik meg – legfeljebb a pénztárcánk lesz soványabb a borsos pelenkaárak miatt. Ha azonban túl korán állunk neki, rengeteg kudarcot, félelmet és szorongást „nevelhetünk” bele csemeténkbe, amelynek hatásai végül a gyermek egész életére ki fognak hatni. Sok büszke anyuka van, aki azt hiszi, csodagyermeket nevelt, mert hamar megtanította gyermekét a szobatisztaságra, pedig valójában a szorongásra való hajlamot nevelte belé.

A bilire szoktatás ideje elérkezett, ha:

  • a gyerek szól, hogy új pelenkára van szüksége, mert a használt már nedves
  • a gyerek szól, hogy éppen most végzi a dolgát a pelusba
  • a csere idején szárazon találjuk a pelenkát
  • a gyerek egyre jobban érdeklődik a bili és vécé iránt.

Ezek a jelek általában másfél, kétéves korban jelentkeznek.

Tippek a bilire szoktatáshoz:

  • Magyarázzuk el pelenkázás közben, hogy a felnőttek miért nem hordanak pelust, és hogy ez miért is kényelmesebb.
  • Engedjük pelenka nélkül játszani – lehetőleg nyáron, a szabadban –, hadd tapasztalja meg, milyen érzés, ha bepisil. Ilyenkor soha ne szidjuk meg! Csak magyarázzuk el, mi történik, és hogy ezért van a bili.
  • Engedjük, hogy játsszon a bilivel, hadd ismerje meg kedve szerint és szokjon hozzá.
    Illesszük be a napirendbe a bilizést: azonos időben, például felkelés után, ebéd után, lefekvés előtt, séta előtt, stb. ültessük rá a gyereket.
  • Hagyjuk játszani a bilin. Olvassunk mesét, vagy vigyük oda a kedvenc játékait, így hosszabb ideig is ülve marad. Ez azért is jó, mert sok gyerek kiszolgáltatottnak érzi magát pucér popsival, de a játék megnyugtatja.
  • Ha sikerül a „művelet” mindig dicsérje meg! A pozitív ösztönzés a leghatásosabb módszer!
Képek forrása: flickr.com
Hozzászólások
25db hozzászólás
cache