Hallássérülés: fejlesztés (2)

Napjainkban egyre nagyobb a hallássérült gyerekek száma. Több száz hallásával problémás gyerek jár integrált óvodába és iskolába. Az ilyen hallássérült gyerekeknek a vizsgálatok után speciális gyógypedagógusokra lenne szükségük, mielőtt integrálásról szó eshetne. Sok esetben viszont olyan pedagógus segít az ilyen kicsiknek, aki nem végzett el szakirányú képzést, és ritkán találkozott az ilyen gyermekkel járó nehézségekkel.

A hallássérült kisgyereknél a leghangsúlyosabb rész a korai felismerés. Minél hamarabb kezdetét vehesse a neki legmegfelelőbb fejlesztési program. Összehangolt munkát igényel a szülők és a szakpedagógus között. Nem egyedi esetről van szó, így lehet készíteni átfogó programokat. A korai fejlesztés célja, a hallássérült gyermek harmonikus személyiségfejlődése, kiemelt helyen áll a nyelvi és a szociális képességek, készségek fejlesztése. Fontos minél előbb megtalálni a gyermek számára optimális hallókészüléket és elindítani a fejlesztő foglalkozásokat. A Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye segíti a szülőket és a pedagógusokat abban, milyen irányba indítsák el a programot.

A hallássérült gyerekeknél fontos információs csatorna esik ki, tehát kevesebb információ jut el hozzájuk. Ezen kell változtatni, és az információ kiesést minimálisra csökkenteni. A fejlesztési program mellett az állandó és folyamatos gyakorlás hozza meg a várt eredményt. Készségek, és képességek kialakulása, majd fejlődése és a magasabb szintű tudás lesz érte a jutalom. A tanulási környezet kialakításakor figyelni kell a gyerek igényeire. Állandó nyomon követés és folyamatos ellenőrzés szükséges, rendszeres hallásvizsgálattal egyetemben.

A fejlesztést már iskolás kor előtt el kell kezdeni. Hosszú folyamat eredménye, mire a gyerek integrált osztályba kerülhet.

Fontos a szájról olvasás technikájának elsajátítása. A beszéd megértése a beszélő nyelvének, ajkainak, álkapcsának mozgása és az arckifejezésének megfigyelése alapján történik. A hallássérülteknél egy kiegészítő információs csatorna ez. Egyes hangok képzése egyáltalán nem látható, más hangok vizuális képe egymással felcserélhető, és változhat a benyomás a megelőző hangok következtében is. A tévedés lehetősége magas, de fontos kiegészítő információkhoz jut vele a gyerek. Nagyon sok energiát vesz igénybe ez a technika. Vannak külső feltételei, ilyen a megfelelő világítás, a beszélő szájának tisztán látása, az artikulálás (nem a kiabálás) és a lassú beszéd. A belső feltételek közé tartozik az észlelési képesség, a figyelem, az adott nyelv ismerete, a kombinációs készség és a jó emlékezet. A gyermeknek iskolába kerüléskor már tudni kell alkalmaznia ezt a módszert, hogy kiegészíthessék vele a hallás útján szerzett információkat.

A jelbeszéd a gondolatoknak olyan közlési módja, melynél nem a szóhangoké a főszerep, hanem a kéz, vagy egyéb tárgyak bizonyos mozgásáé. A siketnémák és siketek által használt kézmozdulatokkal a gondolatokat juttatják kifejezésre. A jelbeszéd kétféle lehet, természetes és mesterséges. A természetes jelet minden siketnéma maga készíti a tárgyak és cselekvések feltűnőbb sajátosságait utánozva, a mesterséges jelbeszédet pedig megegyezés szerint alkották meg, többnyire elvont fogalmak megjelölése miatt. Gyakran jár a siketség a némasággal, ekkor elkerülhetetlen ennek a jelrendszernek az elsajátítása. A hallássérült gyerekek nagy részének nem lesz szüksége rá.

Speciális terápiák

A hallássérült gyermekek tanulását, társadalmi integrációját segítik a rehabilitációk. Ezeknek célja a kommunikációfejlesztés, a hangzó beszéd minél tökéletesebb megtanulása. A terápiás eljárások közül többféle áll a pedagógus rendelkezésére, hogy a legmegfelelőbbet alkalmazhassa a gyermekeknél.

Diszfázia-terápia: A hallássérült gyermekeknek a hallás hiánya miatt gyakran számolniuk kell a társuló fogyatékosságokkal és ezeknek a nehézségeivel. A beszédértés (a hallott szöveg agyi kódolása) és a beszédmotorika (artikuláció, kivitelezés, beszédszervi mozgások) területeire is lemaradás lehet jellemző. A diszfázia (nyelvi zavarok) gyűjtőnéven diagnosztizált társuló zavar helyreállítása lesz az egyik fő célja ennek a terápiának.

A Sindelar-program, ami a tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerésére szolgál, a terápiát óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekeknél kezdik el alkalmazni. Célja a tanulási zavar megelőzése. A program kiindulópontja a tanulási nehézségek hátterében álló részképesség-gyengeségek feltárása, elemzése. A terápia sok otthon végezhető gyakorlatot tartalmaz. Ugyancsak számos közösen, kiscsoportban végezhető gyakorlathoz ad ötletet, viszont csak az erre kiképzett fejlesztő- vagy gyógypedagógus alkalmazhatja.

A fejlesztési módoknál, terápiáknál nagy hangsúlyt kapnak a nyelvi kommunikáció megindulását előkészítő eljárások. Alapozó terápiákra azért van szükség, hogy a pedagógus megfelelőképpen tájékozódni tudjon a szülő által elmondott problémák alapján.

Alapozó terápia Delacato módszerével

A terápia a megelőzést szolgálja azoknál az óvodáskorú gyermekeknél, akiknél esetleges „iskolaéretlenségi” tünetek mutatkoznak, hiszen ebben a korban a legkönnyebb a készséghiányokon javítani, új összeköttetéseket létrehozni, kihasználva az idegrendszer még igen nagy képlékenységét. A beszédbeli problémák esetében (beszédprodukció, beszédészlelés és beszédértés zavarai) is jelentős pozitív elmozdulást eredményez a terápia, mindez elmaradhatatlan, hogy a gyermek megkezdhesse tanulmányait.

A hallássérült gyermeknél az a cél, hogy ugyanolyan életet élhessen, mint egészséges társai. A megfelelő fejlesztési programok segítenek abban, hogy integrált osztályba kerülhessen, de szükség van a további terápiákra, hogy megfelelően lépést tudjon tartani az osztállyal.

- Torma Tímea -

Képek forrása: flickr.com

Hallássérülés 1»