A fogalom, hogy integráció nagyon divatossá vált a mai szóhasználatban. Sokan sokféleképpen használjuk. Például: intézmény integráció, épek és sérültek integrációja. A kifejezés lényege, hogy különböző emberek, értékek, kultúrák, érdekek együttesen vannak jelen, úgy hogy a közös és saját értékek, érdekek is érvényesülnek. Ám pont ez benne a nehéz!
|
A sérült, a fogyatékos ember, olyan tagja a társadalomnak aki születése előtt, közben vagy későbbi élete során olyan jegyeket hordoz magán, hogy másságával - testileg vagy szellemileg elszigeteltté válik. Magyarországon a fogyatékosok speciális oktatása később kezdődött meg Európa más országaihoz képest, de mára szerencsére sikerült behozni ezt a lemaradást!
Sokan érvelnek mellette, de ugyanakkor sokan ellene is. Jóllehet a testi és érzékszervi fogyatékosok integrált nevelése, oktatása évtizedek óta folyamatos, az érintett résztvevők: a szülők a témával kapcsolatban sokszor mégis a sötétben tapogatóznak. A gyógypedagógusok, pedagógusok egy része is bizonytalan, esetenként elhatárolódik. Az esélyegyenlőség legelső láncszeme az oktatás – a hátrányos helyzet felszámolása itt kell, hogy elkezdődjön!
A 3- 6 éves korú gyerekek fejlődési sajátossága, hogy a közösségi valamint egyéni élmények, a megtapasztalt események kihatnak a későbbi szemléletükre is. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a fiatal korban megtapasztalják egymás különbözőségeit. Ebben segíthetnek a pedagógusok a megfelelő módszerekkel, amik megalapozzák a másság elfogadását és az empatikus készség fejlődését a felnőttkorra. A sikeres nevelés érdekében nagyon lényeges a pedagógusok és a gyógypedagógusok munkájának egyeztetése, a gyerekek fejlesztése érdekében.
Az integrációs nevelés legfontosabb feladata a gyerekek számára „normális élet kialakítása: az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek szocializációja és érzelmi nevelése, valamint az értelmi nevelés és fejlesztés. Az integráció megvalósításához alapvetően 3 feltétel egységes biztosítása szükséges: jogi feltételek; szakmai, pedagógiai feltételek; tárgyi feltételek.
 |
Mindezek tükrében észre kell venni hogy nem integrálható „mindenki mindenkivel”. Annak érdekében, hogy a fejlesztés eredményes legyen tudatos, pontos, szakszerű felkészülés szükséges az intézmények részéről – tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az ország területén több jól működő integrált óvoda működik, amiknek meg van a saját specialitása is.
Például Újpesten egy integrált óvodában a mozgáskorlátozott, megkésett beszédfejlődésű és enyhe értelmi fogyatékos gyerekeket integrálnak ép társaik között. A hosszú évek során az itt dolgozók elmondhatják hogy munkájuk sikeres, mivel a sajátos nevelési igényű és az ép gyerekek is megkapják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket, úgy hogy egyik sem sérül a másik kárára.
Mindenki maga dönti el, hogy áll ehhez a kérdéshez és hogy akarja elindítani az életben a gyerekét, megtanítja-e elfogadni, segíteni „sérült” embertársait, előítélet mentesen.
Képek forrása: flickr.com
