Milyen idős a gyermeked?
[ Terhesség kezdete - 18 éves ]
2010-10-31
0 komment

Kanada méregnek nyilvánította a BPA-t

Kanada a világ első országa, ahol méregnek nyilvánították a műanyagokban gyakran használt vegyületet, a biszfenol-A-t.

A BPA-ként is ismert vegyület hivatalosan szeptember 23-a óta számít méregnek az észak-amerikai országban. Vannak, akik üdvözlik a határozatot, egyes európai és USA-beli kutatások viszont indokolatlannak tartják.

Íme a BPA-tények a modernmom.com jóvoltából:

Mi a BPA?

A BPA-t több mint 50 éve használja a műanyagipar, különösen a polikarbonát alapú termékek gyártásában, de emellett például epoxygyanta készítésére is használják. Mivel a BPA tiszta és szilánkmentes, gyakran használják cumisüvegekhez, ételtároló dobozokhoz, sportfelszerelésekhez, orvosi eszközökhöz, fogtömésekhez, szemüveglencsékhaz, DC-khez, DVD-khez és mindenféle háztartási elektromos cikkekhez.

Miért veszélyes a BPA?

A BPA egy úgynevezett endokrin diszruptor vegyület, ami azt jelenti, hogy a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonokat lemásolja, és így fejti ki romboló hatását. A BPA konkrétan ösztrogénné alakul, az agy, a reproduktív szervek, valamint a magzat fejlődésére fejt ki negatív hatást.

Míg sokan úgy vélik, hogy ártalmatlan, addig egyes kutatások kimutatták, hogy már kis adagban is veszélyes, rombolja az endokrin rendszert, elhízást, mellrák kialakulásához vezethet, a szaporodásért felelős szervek károsodásá(t)hoz, valamint hiperaktivitást okoz.

Az emberi szervezetbe szájon át kerülhet be, úgy, hogy ha például a felhasználásával készült ételtárolóban savas kémhatású ételt tartunk, vagy erős mosogatószerrel tisztítjuk, illetve erős hőhatásnak tesszük ki – ezek a hatások kioldják a BPA-t a műanyagból, és amikor legközelebb ételt teszünk bele, abba belekerül, mi pedig megesszük az ebédünkkel együtt.

Aggódni kell a BPA miatt?

Már évek óta vitáznak róla, hogy a BPA káros-e vagy sem, különösen a kisgyermekekre gyakorolt hatását illetően. A kisbabák például, mivel jóval kisebbek a felnőtteknél, arányaiban nézve nagyobb adag BPA-t emésztenek meg - és nemcsak a cumisüvegen és ételtartókon keresztül. A köldökzsinór vérében is kimutatták a BPA jelenlétét, ami azt jelenti, hogy a baba szervezete már magzati korban is találkozik vele, az anya táplálékából hozzá is eljut a vegyület. 2007-ben 38 szakértő állította egyöntetűen, hogy az emberekben a BPA szint általában felette van annak az értéknek, ami a laboratóriumi állatokban már kárt okoz, és ennek köszönhetően a területre összpontosító kutatások minden eddiginél nagyobb löketet kaptak.

Kanada ezek után döntött úgy, hogy méreggé nyilvánítja a BPA-t. A lépés, mint már említettük, nem talált mindenütt egyetértésre, az Európai Ételbiztonsági Felügyelőség a vizsgálataira hivatkozva állítja, hogy nem tartja indokoltnak a BPA kitiltását a piacról. A BPA-t övező vita minden bizonnyal eltart még egy ideig, mi, földi halandók nem nagyon szólhatunk bele, azt viszont megtehetjük, hogy ha úgy látjuk jónak, alaposan megnézzük, miből is készültek műanyag tárgyaink, és száműzzük a biszfenol-A-t tartalmazókat a környezetünkből.

Képek forrása: flickr.com

Cimkék: egészség
Hozzászólások
0db hozzászólás
cache