Lássuk a medvét!

„Két mackó, hogyha náthás, taknyos tőlük a málnás” medveszállóige influenzás időkben aktuális természetes környezetben, viszont a játék maci múzeumban nyoma sincs. Medveológiailag korrekt és gazdag gyűjtemény mutatja be bocstól az élemedett grizzlyig, fajta és gyártmánytípust felölelve, több évtized maci felhozatalát. Csupa dörmögés és brummogás… 

Kupon Mánia akció!

Eljött az idő az éleslátásra! Lézeres látásjavítás a Saint James Szemészeti Központban FÉLÁRON, mindössze 64.500 Ft-ért!

- 50% 129000 Ft helyett 64500 Ft

Országos

Már csak 107 kupon van

A kiállítás alapját az elhunyt Bartos Ildikó grafikusművész medvegyűjteménye képezi: 500 különböző méretű és korú játék mackó. Képzeljünk el tágas bemutatótermet, amit a szervezők és rendszerezők valóságos mackó élettérnek alakítottak ki. Óriási példány (kiváltképpen kiskorú látogatókhoz mérten) fogadja a betérőt, ezzel adva meg a medveenteriőr hangulatát. Olyan, akciózó üzemmódban mutatja a tárlat a célállatot, ami kedvességével a mackóilag kevésbé érintett befogadót is magával ragadja. Teszem azt, a cserépbe ültetett fára kapaszkodó kis szőrős ügyeskedési mutatványát, amit aztán egy ágas-bogas, mennyezetig „nőtt” változat felülír: kúsznak, másznak vehemensen szín- és fajtaféleséget illetően sokféle és mozgalmas plüssegyedek. Egy másik élőkép hegyvidéki sziklás terepen halászgató jeges medvebocs intim pillanatát ragadja meg megejtő bájjal, háttérben pedig fatuskón elevenedik meg háromtagú macicsalád hétköznapi életvitelszerű, bohókás története. És van egy barlang is (medve alaplakás), ahol egy kis foltos bocs kalandos bogyószerzési műveletét lehet végigkísérni.

Aztán a vitrinekben annyi a mackó, hogy leesik az ember álla.  Van itt teddy maci, grizzly, jegesmedve, örvösmedve, ormányosmedve, barnamedve, kamcsatkai medve, mosómedve, panda egyénenként és csoportosan, mi több, gyártásilag is tipologizálva. Megtudhatjuk, hogy a textil- és plüssmacik története száz éves, és Theodore Roosevelt amerikai elnökhöz kapcsolódik, aki 1902-ben egy vadászat alkalmával megkímélte az elé vezetett, lekötözött medve életét. Ezt lefényképezték, újságba tették, és egy brooklyni boltos felesége barna plüssből elkészítette a mását. Azóta van Teddy’s bear, és ezzel indult a macigyártás az Ideál Toy Company nevű cégnél. Technikai ugrás volt mozgatható fejű és végtagú mackótípusaival a német Steiff cég, majd a Nici nevű és a Götz maci, legújabban pedig a pár centis Bukovski-féle varrt mackó sikertörténete bontakozik ki az ember szeme előtt.

Markáns része a gyűjteménynek a maciceleb tárlat. Itt vannak minden idők leghíresebb medveállatai. Kezdődik a sor Brumival, akinek orra fekete, teste barna. Naiv, csetlő-botló, mindenre rácsodálkozó és persze lusta medvebocs. Követi őt Vackor, a „lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó”, akiről tudni kell, hogy állandóan csavargáson jár a mackóesze, és elég, ha belekezd a rigmusba, tudjuk, csak róla lehet szó: „Hóha hó, fára mászni vóna jó!” Nem hiányzik a legnagyobb medvesztár, az este rendet rakó, zuhanyzó, fogat mosó és gargalizáló, foteljében esti mesét néző és nyugovóra térő Tévé-maci. A bumfordi kismedvét az alkotók eredetileg afféle „szignálként” tervezték, a köztudatba viszont kezdettől fogva önálló életet élő mesealakként ágyazódott be. Itt van Dörmögő Dömötör-Mackó Úr, az úri életmódot folytató, elegáns medve, aki kezdetben mint Mackó Muki debütált, belőle lett a karosszékében pipázó, házon kívül pedig kalapot hordó medve. Maci-Laci a Foxi Maxi tévé-show-ban tűnt fel, karrierje képregényben folytatódott. Ő és barátja, Bubu, a Yellowstone nemzeti parkban laknak, ahol idejük nagy részét a kirándulók ételkészleteinek kifosztásával töltik. Balu, A dzsungel könyvének egyik főhőse, az ő javaslatára fogadják be maguk közé a farkasok Mauglit. És hát itt van, persze, hogy itt a medve megasztár: Micimackó. Ő, aki Róbert Gidával és barátaival a Százholdas Pagonyban él, pontosabban: „réges-régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó egy erdőben élt, saját kunyhójában, Kovács János név alatt.”

És hogy a múzeumi séta teljes legyen, hamisíthatatlan mackós bájjal fogadja a medvebarátokat Lőke Józsefné Maya. Ő aztán mindent tud a medvevilágról. El is mondja.

A kiállítás megtekinthető az Óvodatörténeti Kiállítóteremben (Bp., XVIII. ker. Kondor Béla stny. 3. ) hétfőn 14-18, szerdán és pénteken 9-13 óra között. Más időpontot a 06-30-463-68-59 telefonszámon lehet egyeztetni.