Le a pürével?

Mikor a kisbaba megszületik, az egyetlen tápláléka az anyatej, vagy ha az anya nem tudja, esetleg nem akarja szoptatni, a tápszer. Azonban eljön az idő, amikor el lehet kezdeni ismerkedni a szilárd ételekkel. A WHO ajánlása szerint ezt hathónapos kor táján érdemes elkezdeni.

Sok baba első élménye a szilárd ételekkel azok pürésített formája. Egyre nagyobb számban akadnak azonban olyanok is, akik a baby-led weaning (BLW), azaz az igény szerinti hozzátáplálás mellett teszik le a voksukat.

Ennek a lényege, hogy a kicsi az életkorának megfelelő táplálékokat nem pürésítve kapja, hanem apró darabokra vágva. Ezt sem az eléd tettem, edd meg formában. Többféle ételt adunk neki, melyeket megfoghat, megszagolhat, megnyalhat és eldöntheti, hogy megeszi-e vagy sem. Tulajdonképpen bőségesen hagyunk neki időt ismerkedni a számára eddig ismeretlen textúrákkal, ízekkel. Ami pedig ismerős, azt már könnyebben meg is eszi.

A módszer hívei állítják, az így hozzátáplált babák sokkal többféle ételt hajlandóak megenni, mint a pürésített módszerrel szoktatottak, továbbá a későbbiekben is szívesebben ülnek egy asztalhoz a család többi tagjával. Igaz, a BLW esetenként nagyobb rumlival és sokkal több veszendőbe ment étellel járhat. Ennek minimalizálására jobb kevesebb étellel kínálni a babát.

Egyébként ha az első gyermekeknél nem is nagyon fordul elő, de a kistesóknál gyakran megesik, hogy a nővérke, báty tányérjáról eloroznak egy-egy falatot, utánozva őket. Mennyivel jobb móka így enni, mintha a szánkba tolnák azt a félig-meddig folyós valamit tartalmazó kanalat!

Az igény szerinti hozzátáplálást hat hónapos kor körül, vagy akkor kezdjük el, mikor a kicsi már egyedül is biztosan ül és magától is meg tudja fogni a számára feldarabolt ételt és a szájához tudja emelni. Ekkor ugyanis már rágni is tud. Mindez pedig már akkor alakul ki, mikor az emésztőrendszere felkészült a szilárd ételekre.

Sokan tartanak a BLW-től, konkrétan attól, hogy a kicsi meg fog fulladni a falatkáktól. Lehet, hogy félre fog nyelni, bárkivel megesik. Ám a természet felvértezett minket egy csodálatos védekező mechanizmussal, a tévútra ment falatkát automatikusan visszaöklendezzük.

Tovább csökkenthetjük a kockázatot, ha a kicsi evés közben egyenesen, megtámasztva ül, valamint nem hagyjuk egy pillanatra se magára.

Neked melyik módszer a szimpatikusabb, a hagyományos, bébipürés vagy az igény szerinti hozzátáplálás, ahol a baba tulajdonképpen saját magát eteti?

Képek forrása: flickr.com