|
Milyen idős a gyermeked?
2010-07-31
0 komment Minden gyermeknek szüksége van bizonyos korlátokra – és arra, hogy időnként nemet mondjunk nekik. Mondj nemet… … mikor veszély fenyegeti gyermeked
Természetes gyermeki ösztön az ugrálás, futkározás, a világ felfedezése. Ám, ha veszélyes vállalkozásba fog, állítsd meg – mindegy, mennyire tiltakozik. Lehet, hogy fel kell emelned hozzá a hangod, és keményen kell kimondanod ezt a kis szócskát, szigorúan gyermeked szemébe nézve. Tedd meg, gyermeked testi épsége fontosabb, mint egy-két könnycsepp. A kisebbeket, akik még nem értik a nemet, egész egyszerűen el kell távolítani a veszélyforrás közeléből. Közben mondhatod, hogy „juj”, „jajaj”, hogy megtanítsd neki, veszélyben van. … mikor másokat bánt Nekünk nehéz megérteni, de a három évnél fiatalabb gyerkőcök még csak a saját nézőpontjukból tudják szemlélni a világot. Nem értik, hogy a másiknak fáj, ha belerúgok, megharapom. Csupán azt tudják, hogy megkönnyebbülnek, ha dühükben odacsapnak a maminak. Fontos, hogy ne hunyjunk szemet efelett a viselkedés felett. Fogjuk meg az ütésre lendült kezecskét és határozottan mondjuk a kicsinek például, hogy: „Tudom, milyen dühös vagy, de a bátyádnak fáj, ha megvered.” Ezután bátoríthatjuk, hogy ölelje meg és adjon egy nagy cuppanós puszit az áldozatának. Sose üssünk, rúgjunk, harapjunk vissza a gyerkőcnek, hogy tudja, milyen érzés – ebből azt fogja leszűrni, hogy ez a fajta viselkedés elfogadható. … hisztizik, dühöng A gyerekek iszonyatos hisztit tudnak levágni, ha megtiltunk nekik valamit, nem kapnak meg valamit. Még ha fáradtak, elcsigázottak vagyunk is, próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat, de ne adjuk be a derekunkat, ha a jövőben el akarjuk kerülni a hasonló nagyjeleneteket. A kulcs a nyugalom, és a hiszti végének kivárása. Amikor a kicsi lenyugszik, egy nagy ölelés kíséretében mondjuk el neki, hogy tudjuk, mennyire szeretett volna felülni a nagybácsi motorjára, de továbbra se engedjük meg neki.
… elveszi a másik gyermek játékát Ha egy tipegő valamit meg akar kaparintani, semmi se állja útját. Az a tény se, hogy azzal éppen egy másik gyermek játszik. Ilyenkor a kis barátjától „elrabolt” játékot vegyük el tőle és adjuk vissza a másik gyermeknek. A legjobb, ha gyorsan eltereljük a kicsi figyelmét a kiszemelt játékról, de ha úgy látjuk jónak, elmagyarázhatjuk, hogy a babával most éppen Évike játszik, és sírni fog, ha elveszi tőle. Azt pedig ő sem akarja, ugye? Könnyebb nemet mondani, ha
Képek forrása: flickr.com
Cimkék:
nevelés
0db hozzászólás
|















