Milyen oviba írassam a gyerekem?

Melyiket válasszam? A közelebbi önkormányzati óvodát, vagy a drága magán ovit? Merül fel a kérdés, mikor a kicsi gyermek harmadik életéve felé halad, és közeledik az április vége, mikor is dönteni kell, hova írassuk be a kicsit. Az állami óvodák mellett erős a magánovik felhozatala is. Mindegyik más specialitással próbálja meg magához csábítani a szülőket. Persze nem csekély „hozzájárulásért” cserébe, a kicsik olyan tevékenységekben is részt vehetnek, amelyek az állami óvodákban nem lelhetők fel.

A legfontosabb a szeretetteljes légkör mellett, hogy a gyerek megszerezze azokat a képességeket, melyekkel majd nekiindulhat az iskolának. Az sem lenne hátrány, ha a mindennapokat egy családias hangulatú óvodában élné, és játszva sajátítaná el a tudást.

A választáskor sok tényező befolyásol minket.
Az állami oviban sem ingyenes minden, lássuk, mért nem kell fizetni a szülőknek:

Ezek azok az alapszolgáltatások, amikért az önkormányzati ovinak nem szabad pénzt kérni. Az étkezésért (rászorultak részére vannak kedvezmények), a magánórákért, rendezvényekért már kell pénzt beadni.

A magánóvodák minden szolgáltatásért kérnek pénzt, általában ezt a hozzájárulást egy összegben kell befizetni, nem derül ki, mire mennyit áldozunk. A magánóvodák persze plusz szolgáltatásokat nyújtanak, legyen szó sportról, nyelvórákról, zenetanításról, matek vagy egyéb képzésekről. A magánovik is változatosak, lehet olcsóbb mégis kiemelkedő, például a külső programok szervezésében. A plusz szolgáltatás mindig az adott óvoda profiljától függ. Nyelvtanulás, úszás, lovaglás, festés, sakkszakkör… A szülők fizetik meg ez esetben az eszközöket, a helyszínre szállítást és a belépőket. A különféle rendezvények, farsangok és ballagások csak növelik az eddig sem alacsony számla összegét.

A magánóvodák mit nyújthatnak a havonta befizetésre kerülő összegekért? 10-20 fő közötti, vegyes életkorú csoportok segítik a kicsiket, hogy családias hangulatban érezzék magukat. A legtöbb magánovi tevékenységközpontú. Játék közben sajátítják el a tudást az apróságok, nem pedig elméleti oktatás útján, mint ahogy az állami óvodákban szokás nevelni. A gyerekek együtt főznek az óvónénikkel, együtt látják el a mindennapi dolgokat, ez segít nekik a fejlődésben. És hogy mennyit kell kifizetni azért, hogy a higiéniás körülmények jobbak legyenek, több könyvből választhasson a gyermek, és hogy ne poroszos neveltetésben részesüljenek? 25-35 ezer forint közötti összeget kell havonta az ovira költeni. Persze az árak lehetnek ennél jóval magasabbak is, de ennyi pénzért már sok magánovi ajánlja szolgáltatásait. Nem csupán kiváltságos helyzetű szülők járatják ilyen óvodába csemetéiket, hanem olyan középosztálybeli családok is, akik hajlandóak emiatt szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Viszont akinek 2-3 kisgyermeket kell egyszerre ellátnia és taníttatni, annak ez az összeg már nagyon megterhelő.

Ha nem tudunk dönteni, kérdezzünk meg kismamákat a játszótéren, ruha-Outletben-Vasarolj-3-000-Ft-ertekben-most-mindossze-1-500-Ft-ert.html?utm_medium=keywords&utm_campaign=linkek&utm_source=GM-anyuci" target='_blank'>kismamaklubban, vagy az orvosi rendelő várójában. Fontos információkkal szolgálhatnak az adott helyről. Készíthetünk listát is, melyen a lehetséges óvodák szerepelnek, és ha hallunk egy jó vagy egy rossz történetete róla, lekerülhet arról. Az internet is kiváló hely az informálódást tekintve, de az ott talált tájékoztató gyakran nem elég, kiegészítésre szorul.

Fontos általános szempont, hogy az ovi ne legyen messze lakásunktól, munkahelyünktől. Vegyük figyelembe a közvetlen környezetet, az óvoda külső udvarát, mert a mozgás ilyen korban központi fontosságú a fejlődést tekintve. Érdeklődjünk, hogy hány fős csoportba kerül a gyerek. Kérdezzünk utána, hogy az ételt ott főzik-e vagy hozatják. Ha hajlunk egy ovi felé, és be is jutunk a gyerkőccel, minden esetben kérjük el a pedagógiai programot, az évi menetrendet (ünnepek, szünetek, rendezvények).

Kardinális kérdés az óvoda és a szülők közti kapcsolattartás. Milyen gyakran van szülői megbeszélés, van-e családlátogatás? Emellett az óvónő kérdése is kiemelkedő fontosságú. A személyisége egyből megmutatkozik, ahogy személyesen találkozunk vele, rögtön kiderül, akarjuk-e, hogy gyermekünkre vigyázzon és ő fejlessze. A szimpátia elengedhetetlen, de kérdezzük ki nevelési módszeréről is.

Mindezeket figyelembe véve válasszunk állami, egyházi, vagy magánóvodát, egy a lényeg, hogy a gyermek személyisége megfelelőképpen kibontakozhasson, megkapja a megfelelő előkészítést az iskolához, és ha egyéb kívánsággal is rendelkezünk, annak is megfeleljen.

-Torma Tímea-

Képek forrása: flickr.com