|
Milyen idős a gyermeked?
2011-01-19
1 komment
Az apává válás az egyik legnagyobb változás egy férfi életében, mely végérvényesen átalakítja az életét. A férfiak nemcsak attól rettegnek, hogy pelenkát kell majd cserélniük vagy hogy kevesebb nyugodt éjszakájuk lesz. Még csak nem is az egész életre szóló elköteleződés a legnagyobb mizéria, inkább az a gondolat riasztja őket, hogy az apaság 24 órás ügyeletet kíván, nem lehet félvállról venni. Az egyre növekvő pocak láttán a nők természetesen annál lelkesebbek és csak az édes kis csöppségen töprengnek, míg a féfiak feje felett Damoklész kardjaként lebeg a nagy dilemma: ’vajon kész vagyok-e a gyermekáldásra?’. Azért reméljük, végül valamennyien igennel tudnak válaszolni erre a kérdésre, legalább a baba megszületése után. Többféle típusba sorolhatók az apaságra készülő férfiak, mi most 3 kategóriát említünk.
Ő az a férfi, akit mikor évekkel ezelőtt meginterjúvoltak a családalapításról, bátran állította, hogy ő 30 éves korára már szeretne egy takaros kis házat kerttel, kutyával, csinos feleséget és legalább egy gyereket. Párjával él ugyan társasági életet, de felelősségteljes típus, ő sosem lesz a legrészegebb a buli végére, sőt általában ki se várja a végét. Már meglehetősen felnőttnek érzi magát a gyerekvállaláshoz, persze azért kezdetben még neki is okoz némi kellemetlenséget a gyermek megérkezése, de le a kalappal előtte, hősként állja a sarat. 2. típus: Az élet így kerek, ahogy van, gyerek nélkül Ő az első kategória ellentéte. 35 éves korára bár párkapcsolatban él, ill. házas, utódokra egyáltalán nem vágyik. Született karrierista, emellett élvezi az életet, kihasznál minden adandó alkalmat a szórakozásra. Nincs kedve azzal vesződni, hogy ügyeljen a gyermek etetési idejének betartására, inkább csak a saját vacsorája megteremtéséről akar gondoskodni. Önzőnek tűnhet, csak a saját életére kíván fókuszálni, központban a karrierrel.
Ebből senki ne asszociáljon arra, hogy utálja a gyerekeket, másét szívesen elszórakoztatja, még a keresztapja is lesz, ha kell, de isten mentse meg őt attól, hogy saját gyermeket nemzzen. Szimplán úgy érzi, sosem lenne képes számottevő áldozatot hozni másvalaki kedvéért. Talán sohasem érik meg a nemes feladatra. De ne feledjük, láttunk mi már karón varjút, tessék csak küzdeni a hölgypartnereknek, elképzelhető, hogy idővel mégis beadja a derekát. 3. típus: Gyerekvállalás? Álljunk meg egy szóra! Tipikusan az a pasi, aki bár elmúlt már 30, valahogy nem tudja eldönteni, akar-e gyereket vagy nem. Mindenesetre még nem érett ekkora kötelezettségre. Nős, ám még pár évig biztos csak magára és párjára szeretne koncentrálni. Szerinte a gyerekvállalás kicsit olyan, mint fogorvoshoz menni, idővel szükségszerű, de nem kellemes. Vegyes érzelmei vannak, mikor kedvese szóba hozza a témát. Tudja, előbb-utóbb kénytelen feladni jelenlegi életvitelét és apává válni, társadalmi elvárásként tekint erre a feladatra, mégis addig húzza, amíg csak lehet. Viszont mindenképp jövőbéli tervei közt szerepel a gyerek-projekt, s valószínű meg fog érni erre a kötelezettségre, de ne sürgessük! - HM -
Cimkék:
család
1db hozzászólás
|
















