|
Milyen idős a gyermeked?
2010-06-29
1 komment Bármerre is nézünk, a tévétől a kirakatokon át az utcai plakátokig minden azt harsogja körülöttünk, hogy csak akkor vagyunk szerethetőek, akkor lehetnek barátaink, és akkor lehetünk sikeresek, ha tökéletes külsővel rendelkezünk. Ennek egyik legfőbb alappillére pedig - hiába hirdetik sokan az ellenkezőjét – már jó pár évtizede a szupervékonyság. Habár a trend már a férfiakat is elérte, a lányokra még mindig nagyobb hatással van, mint a fiúkra.
Ne csodálkozzunk hát, ha 8 éves, cseppet se duci csemeténk egy nap nekünk szegezi a kérdést: „Kövér vagyok?”. Hápogás helyett próbáljunk meg rájönni, miért foglalkoztatja ez a kérdés. A fejlettebb gyerekeknél valószínűleg a pubertáskori változások jelentik az okot. Az osztálytársai még szinte kisgyerekek, de ő már érezhetően kezd változni, például egy kislány kezd nőiessé válni. Esetleg még csúfolhatják is érte a társai, hiszen tudjuk, a gyerekeknél a másság, az átlagból való kilógás könnyen céltáblává tehet valakit. Ha ez a helyzet, akkor magyarázzuk el neki, hogy mi is történik vele, hogy ez egy természetes folyamat, ami a többieknél is be fog következni. „Jaj, ne butáskodj már!” – nagyon könnyen ki tud csúszni a szánkon. Azonban ne engedjük. Ha rövidre zárjuk a problémát egy dehogy vagy ducival, az nem fogja megnyugtatni gyermekünket. Ráadásul még tudat alatt nyugtázza is, hogy nem is érdekel ő minket igazán, nem szeretjük. Bármilyen ostobaságnak is hangzik, hogy kövérnek érzi magát, szánjunk időt a meghallgatására, amit egyben használjunk ki arra, hogy kiemeljük, mi különösen szép rajta.
Mit tesz valaki, aki fogyni akar? Nos, a legtöbben még mindig koplalunk. Felnőttek számára is veszélyes eljárás, hát még egy kamasznál, akinek éppen turbó fokozatban fejlődik a szervezete! Ne hagyjuk, hogy tini csemeténk ezt tegye. Hangsúlyozzuk inkább ki, mennyivel egészségesebb a rendszeres testmozgás, hiszen fogyaszt, szép formásak leszünk tőle, növeli a szervezet ellenállóképességét, energiával tölt fel minket és jobb kedvre derít. Menjünk el közösen sétálni, úszni, kocogni, kerékpározni! Figyelem: ügyeljünk rá, hogy gyermekünknél a sportolás ne váljon mániává. Végül, de nem utolsó sorban, tegyük fel magunknak a kérdést, vajon milyen példát is lát tőlünk gyermekünk. Minden reggel a mérlegen kezdjük a napot, és sopánkodunk, hogy két dekával többet nyomunk, mint tegnap? Folyamatosan számoljuk a kalóriákat? Azt üzenjük neki, hogy a külsőnk a legfontosabb? Ha „igen” a válasz, akkor mi is változtassunk, tanuljuk meg elfogadni magunkat, találjuk meg az egészséges egyensúlyt külső és belső értékeink ápolása között. Képek forrása: flickr.com
Cimkék:
egészség
1db hozzászólás
|















