|
Milyen idős a gyermeked?
2009-07-09
0 komment
A legtöbb ötéves már kinőtt az indokolatlan dührohamok korszakából. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy néha nem hoznak ki bennünket a sodrunkból. Az efféle dac – nyelvöltögetés, vagy ha nem hajlandó feltakarítani a szobájában – normális módja annak, hogy tesztelgesse, meddig mehet el.
Ami segítségünkre lehet, az először is a határok világos meghúzása. Amennyire szeretnek a gyerekek szembemenni a szabályokkal, annyira szeretik az általuk biztosított rendet és szervezettséget.
Csökkentsük a lehetőségek számát az ellenszegülésre. Ahol csak tehetjük, kínáljunk fel választási lehetőséget. „Itt akarod felvenni a cipődet, vagy majd a kocsiban?” Többször figyelmeztessük, mielőtt be kellene fejeznie egy tevékenységet, és hozzá kellene fognia a következőhöz. Olyan apróságokban, amik nem kifejezetten lényegesek, engedjük át neki az irányítás. Valóban megáll a Föld, ha ugyanabban a pólóban megy az oviba egymás után háromszor?
Igyekezzünk minél kevésbé kapkodni, ha eljön a lefekvés ideje. Elég ritka ugyanis az a gyerek, aki félbe fogja hagyni amit épp csinál, felpattan a tv elől, és belebújik a pizsamájába – és teszi mindezt hiszti nélkül. Az ötéveseknél a legjobb módszer, ha időben figyelmeztetjük őket, méghozzá többször is, hogy közeleg a lefekvés ideje. Ha így cselekszünk, általában nyugodtan, zsörtölődés nélkül fognak ágyba bújni. Képek forrása: fllickr.com
Cimkék:
hiszti
0db hozzászólás
|














