|
Milyen idős a gyermeked?
2009-08-10
4 komment Bang, egy focilabda éppen fejen találta két és féléves lányomat. Ez már csak így megy a Józsefváros szívében a játszótéren: kamasz cigányfiúk fociznak, kínai fiúcskák építenek homokvárat, ében fekete lányka lóbázza magát a hintán, míg a másikat csivitelő tizenéves cigánylányok foglalják el – gyermekem nagy bánatára.
Egy fiú öccsét vágja mellen, s közben azt sziszegi: húzz el innen, kis köcsög. Egyéves kislány tipeg elém, fél cipőjét valahol elveszítette, csupa mocsok, csak sejthető, hogy ő is az etnikumhoz tartozik. A háttérben egy anyuka és egy apuka szidja egymást, nem nagyon törődve azzal, hogy másfél éves fiúk az alig idősebb testvére segédletével éppen a két méter magas csúszdára mászik felfelé.
Megkeresem az elveszett félcipőt, megtörlöm egy gyermek orrát, ugrok a csúszdához, nehogy lezuhanjon a csöppség, megpisiltetem a kissrácot, aki már alig bírja magát visszatartani.
Pedig ezek a gyermekek aligha vannak tisztában az olyan fogalmakkal, mint multikultúra, demokrácia vagy tolerancia. Feltehetően a szülőknek is csak homályos elképzeléseik vannak ezekről. Beszélni talán nem tudnak róla, megvalósítani azonban igen. A játszótéren szanaszét hevernek a játékok, homokozó lapátok, vödrök, labdák, autók, senki nem kérdi kié, az a gyerek használja, aki éppen akarja. Minden szülő pontosan tudja, gyermeke számára a másé érdekesebb, saját játékával szinte senki nem játszik. Ezek a „büdös kölykök” is olyanok, mint a világ összes többi gyereke: játszanak, beszélgetnek, segítenek egymásnak, veszekednek néha. S öt perc elteltével egyformán koszosak... Képek forrása: flickr.com
4db hozzászólás
|

















