Habár ebben a korban a gyerekek már fel tudnak egyedül öltözni, képesek felhúzni a cipőjüket és felvenni a kabátjukat, a legtöbbjük notórius piszmogó. Egyesek természetüknél fogva lassabbak, megfontoltabbak, másoknak viszont folyton másutt jár az eszük. Megint mások pedig nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz.
Próbáld ki a következőket a csigatempó felturbózásához:
-
Előre szólj! 5-10 perccel a vége előtt figyelmeztesd gyermeked, hogy például hamarosan be kell fejezni a játékot, és mást fogtok csinálni.
- Addig ne zavard meg a játékot, amíg nem szükséges! Te is piszmognál, ha valaki kedvenc videójátékod legizgisebb részénél kérne meg rá, hogy öntözd meg a virágokat.
- Ne csak parancsot adj, hanem azt is mondd el, mit miért szükséges időben megtenni. Nem mindegy, hogy azért kell igyekeznie, mert te azt mondod, vagy azért, mert bezár a bolt, és nem tudtok bevásárolni.
- Az utasításaid legyenek udvariasak! Ez ugyan nem lesz hatásosabb noszogatás, ám megtanulja, hogy udvariasan bánunk másokkal még olyan helyzetekben is, amikor sietni kell.
|
 |
- Legyen heti vagy napi órarend, hogy előre tudja, mikor milyen kötelezettségei vannak, ugyanis a gyerekek számára fontosak az egyértelmű elvárások.
-
Dicsérd meg a gyorsaságáért, a krónikus piszmogásnak viszont legyenek meg a maguk következményei!
-
Ne csúfold „csigucinak”, „Lustinak”, „Szundinak”! Az ilyen gúnyolódás nagy sebeket ejthet – és gyermeked jövőbeli magatartására is rányomhatja bélyegét, hiszen tulajdonképpen meg akar felelni az elvárásaidnak.
-
Végy egy órát, ébresztőórát gyermekednek.
Képek forrása: flickr.com