Nem igazság! – A gyerekzsúrok problémái

Az zsúrok szabályosabb ütemben fejlődnek, mint akár fél évvel ezelőtt. A négyévesek már hajlandóbbak együttműködni, szívesebben osztják meg egymással játékaikat, kezdeményezőbbek, mint korábban, és megértőbbek a mások érzései iránt. Vagyis, szerencsére kevesebb időt és energiát kívánnak tőlünk az efféle összejövetelek, most, hogy nem kell állandóan konfliktusokat megoldani, és programokat kitalálni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs ránk szükség. A veszekedések továbbra is felbukkannak. A játékokon továbbra is összevesznek. Ebben a korban a gyerekek előszeretettel változtatják meg a többiekre vonatkozó szabályokat, így gyakran hallhatjuk, amint egyikük sírva mondja a többieknek, hogy „ez nem igazság.”

Hogy megkönnyítsük a gyerekek dolgát – és a saját magunkét is –, még időben állítsunk fel néhány alapvető szabályt. Mielőtt a többi játszótárs megérkezne, beszéljünk a gyerekkel az önzetlenségről, udvariasságról, a jó házigazda-jó vendég viszony alapvető kritériumairól, illetve hogy milyen viselkedés számít elfogadhatónak. Az időtartamra is figyeljünk oda, másfél-két óra bőségesen elég némi játékra, szocializációra, és ennyi idő alatt nem feltétlenül unnak egymásra, vagyis kisebb az összeveszés esélye.

Ha nézeteltérés támad, próbáljuk hagyni, hogy a gyerekek oldják meg, a maguk módján. Meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a kapcsolatok során felmerülő konfliktusokat. Ha közbe kell lépnünk, akkor is inkább tanácsokkal, útmutatással szolgáljunk, mint konkrét utasításokkal. Serkentsük a problémamegoldó készségüket kérdésekkel: „Mindketten ugyanazzal a játékkal akartok játszani. Hogyan tudnátok megoldani, hogy mindkettőtök számára jó legyen?”

Képek forrása: flickr.com