Peti rossz volt! – Hogyan számoljunk le az árulkodással?

„Peti nem hagyta, hogy menjek egy kört a biciklivel!” „Sanyi felmászott a csúszda tetejére!” A gyerekek hamarabb észreveszik, ha valaki rosszat csinál, mint Superman a mozivásznon, és nem is szégyellik megmondani, hogy ki a tettes.

Kupon Mánia akció!

Páros FitWeek belépőjegy FÉLÁRON, mindössze 1.500 Ft-ért!

- 50% 3000 Ft helyett 1500 Ft

Országos

Már csak 246 kupon van

A gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a pletykálkodást, és az árulkodást. Talán azért csinálják, hogy magukra irányítsák a figyelmünket, talán azért, hogy jobbnak tűnjenek a szemünkben. Sajnos nem értik, hogy ez milyen bosszantó szokás.

A szüleink kedvenc mottója („Csak akkor akarom hallani, ha vér folyt…”) kissé érzéketlennek tűnhetett, de a mögötte meghúzódó üzenet igenis hasznos a gyerek fejlődésére nézve. Állítsunk fel néhány alapvető szabályt. Csak akkor akarjuk hallani a vádakat, ha valami igazán veszélyes dologról van szó. Persze nem árt tisztában lenni azzal, hogy egy négyéves gyerek nem minden esetben tud különbséget tenni apró-cseprő ügyek és komoly dolgok között. Ha csupán azért mondja meg a másikat, hogy megvédje (még ha az nincs is igazi veszélyben) akkor dicsérjük meg, hogy szólt.

Ebben a szituációban ne büntessük meg az „elkövetőt.” Egyrészt a gyerek története egyoldalú lehet, másrészt csak megerősítenénk benne az árulkodásra való hajlamot. Ebben a korban még nyilvánvalóan nem áll készen arra, hogy egyedül megoldjon minden konfliktust. Avatkozzunk tehát be, ha szükséges, beszéljünk róla, dolgozzuk ki a megoldást közösen, majd bízzuk a továbbiakat a gyerekre: így fokozatosan rászoktathatjuk, hogy a jelentéktelenebb ügyeket ő maga simítsa el.

Képek forrása: flickr.com