E-mail:

Jelszó:

e-mail cím mentése
 
Regisztráció Elfelejtett jelszó
 
 
Milyen idős a gyermeked?
[ 1 hetes - 24 hetes ]
2009-08-18
7 komment

Sír, ordít, üvölt… – A sírós babák

Márta befektette Nórit a kosárkába, majd bevitte a csöppséget a fürdőszobába, leoltotta rá a villanyt és otthagyta egyedül. Aztán bezárkózott a legtávolabbi szobába és zokogni kezdett. Ugyanis Márta nem egy rossz anya, nem egy kegyetlen nőszemély, csupán hat hete egy pillanat nyugta sem volt: egy olyan babát „fogott ki”, aki megállás nélkül sírt.

A sírás a csecsemők első „mondatai” a világ számára. Sok mindent jelenthet: éhes vagyok, félek, fázom, biztonságra vágyom… Az anyákban pedig vészcsengő módjára hat ez a hang. Míg a kívülállók számára – sokszor még az apáknak is –, a babasírás csupán egy rémes hangforrás, addig az anyák idegrendszere megfeszül erre a hangra, magasba szökik az adrenalin: mi a baj? Éppen ezért egy sírósabb gyerek az anyák idegeit tépázza meg leginkább.

 

Mert bizony, vannak sírós babák! Akik még mielőtt kinyitnák a szemüket és felébrednének álmukból, máris nyögdécselnek, és ebből alakul ki pillanatokon belül a kandúrnyávogásra emlékeztető rettenetes hang.

Mit lehet tenni ilyen esetben?

Az első, hogyha túl sokat sír a gyerek, próbáljuk meg megtudni, hogy tényleg olyan sokat sír-e, vagy csak mi vagyunk túl fáradtak. Jöjjenek el szüleink, rokonaink, lássák-hallják a kicsit – a tapasztaltak véleménye sokat számíthat!

Ezután vigyük el orvoshoz. Nem kell megijedni, szinte 100%, hogy a gyermeknek kutya baja, de egy kis vizsgálat nem árt, hiszen lehet, hogy beteg és fájdalmai vannak.

Ha a pici egészséges, akkor vegyünk egy nagy levegőt, csüccsenjünk le, és adjunk hálát azért, mert nem beteg. Kellemetlen, hogy sír, de mennyivel rosszabb lenne, ha valóban baja lenne! És vigasztaljuk magunkat azzal, hogy ez el fog múlni. Mert el fog. Általában a harmadik hónap végére ez a fajta indok nélküli sírás megszűnik – bár egyes kivételes esetekben akár a 15. hónapig is eltarthat. És a sírós újszülöttből angyalka nyugodt gyerek válhat, míg ez fordítva is igaz. Az én picim például édes kisbaba volt, alig volt hangja, aztán meg olyan hiszti-korszakot kaptunk ki, hogy szinte nem mertem vele kimenni a lakásból egy évig. Ez utóbbi egyébként egy hét (!) alatt teljesen megszűnt. Így lesz ez a sírással is: egy napon rájövünk, hogy jé, már nem is sír állandóan!

Persze az önnyugtatgatás nem elég, hiszen egy szoptatós ruha-Outletben-Vasarolj-3-000-Ft-ertekben-most-mindossze-1-500-Ft-ert.html?utm_medium=keywords&utm_campaign=linkek&utm_source=GM-anyuci" target='_blank'>kismama állandóan fáradt, nyúzott. De a legfontosabb, hogy igyekezzünk megőrizni pihentségünk maradékát, ezért kapaszkodjunk bele minden segítő szalmaszálba: vigyázzon a gyerekre egy kicsit két evés között ez vagy az, főzzön helyettünk a nagyi ebédet, takarítson a férjünk – bármi jó, ha az alatt az idő alatt kicsit aludhatunk. Vagy olyan helyre menekülhetünk, ahol nem halljuk a sírást…


Ez nem gonoszság, a gyereknek egy boldog mamára van szüksége, a sírása is feltehetően hamarabb fog elmúlni, ha nem egy idegroncs anyuka igyekszik őt nyugtatgatni.

És soha ne érezd ilyen helyzetben, hogy bűnös, rossz anya vagy! Ha figyelsz a gyerekre, akkor nem hanyagolod el, és ha nem is csinálsz mindent tökéletesen (vagy mások állítják ezt), a gyereked attól még nagyszerűen fog fejlődni. Nem azért sír a pici, mert te rosszul bánsz vele! Csupán peched van.

És néhány év múlva már nosztalgikus könnyekkel fogsz visszaemlékezni a babád első hónapjaira: az első mosolya és az első gügyögése fog eszedbe jutni, s nem a rémes bőgése!

Képek forrása: flickr.com

Cimkék: életmód
Hozzászólások
7db hozzászólás
Book.hu könyvajánló
cache