|
Milyen idős a gyermeked?
2009-10-30
0 komment „Kislányom ne őrülj meg!” – ilyen és ehhez hasonló mondatok is elhangzanak sajnos egy családi veszekedés alkalmával, ahol a szülő megpróbál a szerelmesek közé állni. Legalábbis a kamasz így fogja fel. Úgy érzi, végre el kell kezdenie kiállni magáért, és azért aki (ami) neki fontos, még a szülei ellenében is. Lázadni fog. Minél erőszakosabban próbáljuk „jobb belátásra bírni”, annál jobban fog ellenkezni és tüntetőleg egyre vadabb dolgokba kezd, pusztán dacból.
A legjobb amit tehetünk, hogy megelőzzük, vagy ha már bekövetkezett, akkor megértjük ezt az elidegenülő állapotot. Ha a gyerek már inkább menekül otthonról, mintsem hazahozná és bemutatná a párját, annak oka van. Ne legyünk struccpolitikusok, azt gondolva, hogy mi nem tehetünk semmiről és csemeténk csak divatból lázad. Tartsunk önvizsgálatot, hogy vajon mi milyen párkapcsolati példát mutatunk a gyereknek. Bizalmas és szeretetteljes viszonyt lát a szülei közt, vagy folyton civódó, zsémbelő méregzsákokkal él együtt? Minden családban adódnak konfliktusok, de megbirkózni velük, csak úgy tudunk, ha tiszteletben tartjuk a többiek véleményét. Ha a gyerek azt látja, hogy szülei egymást sem tisztelik, szégyellni fogja az otthonát, és csak annyi időt tölt majd ott, amennyit feltétlen szükséges. Ki vállalna fel egy ilyen bolondok házát? Ne essünk abba a hibába, hogy amint hazaér rázúdítjuk minden kifogásunkat a viselkedése ellen. Az iskola ugyanúgy kimerítő tud lenni, mint a munkahely, neki is szüksége van egy lélegzetvételre. Ha a párjával együtt érkezett, akkor különösen igényli a mozgásteret. Készítsünk nekik uzsonnát, és amikor odaadjuk, ajánljuk fel, hogyha hatig végeznek a tanulással a vacsora mellé kapnak süteményt, vagy aminek éppen örülnének. A vacsora megfelelő idő a közös társalgásra. Érdeklődjünk a terveikről, mi is avassuk be őket a sajátjainkba. Egyenrangúként kell beszélni velük, hogy érezzék, komolyan vesszük őket és így nem lesz mi ellen lázadniuk.
Választottja jelenlétében ne hozzuk gyerekünket kínos helyzetbe! Ami a családban vicces kis történet róla és jól elnevetgél rajta a nagyi, azzal az újdonsült pár előtt zavarba hozhatjuk. Ne beszéljünk előző kapcsolatáról, kiskori butuska mondatairól, ne viccelődjünk magánéleti szokásaival. Ne tekintsük cinkosnak választottját, akivel összekacsinthatunk a feje a fölött. Amint rendeződnek ezek a viszonyok, otthon is jól tudják majd érezni magukat, nem menekülnek majd. Örömmel fogadják a komolyabb feladatokat is, hiszen támogatja őket egy szerető család. Igyekeznek annak a komoly és bizalomkeltő képnek megfelelni, amit megelőlegeztünk nekik. Képek forrása: flickr.com
Cimkék:
tinédzser
0db hozzászólás
|

















