Vezető vagy követő?

Minden egyes emberi kapcsolatban jelen van a vezető és a követő. Még a legdemokratikusabban is. Hosszú oldalakon lehetne taglalni ezeket a szerepeket, megnyilvánulási formáikat, de most inkább mellőzzük a pszichológiai disszertáció felé hajlást.

Kupon Mánia akció!

3 nap / 2 éjszaka 2 felnőtt és egy gyermek részére az Almásy Kastélyhotel-ben félpanzióval 50% kedvezménnyel, mindössze 33.000 Ft-ért!

- 50% 66700 Ft helyett 33000 Ft

Országos

Már csak 48 kupon van

Inkább a kiskamaszok szociális viszonyaiban megjelenő vezető-követő viszonyról ejtünk néhány szót.

Minden egyes ilyen csoportban – a legtöbbször az osztályközösség – léteznek vezéregyéniségek. A lányok között biztos akad egy, aki hihetetlen népszerűségnek örvend. A többi kislány keresi a kegyeit, utánozza öltözködését, frizuráját, viselkedését, minél közelebbi barátságban szeretne vele lenni.

A fiúknál is valószínűleg akad egy ügyeletes jó fej, akit a többiek istenítenek. Általában ő jár a legmenőbb cuccokban, ő a legnaprakészebb videojáték, foci témában, és a lányoknál is nagy népszerűségnek örvend. Naná, hogy a többi srác is vele akar tartani!

Sajnos a társaság ezen körülrajongott alakjait nem mindig a jó szándék hajtja. Élvezik a népszerűséget és azt, hogy a többiek szinte bármit hajlandóak megtenni a kegyeikért. Ilyenkor jön a „követők” kihasználása, a sorból kilógók csúfolása. Mintha a lurkóknak elment volna az eszük…

Mit lehet tenni?

A kis vezéralakokban mindenképpen tudatosítani kell, ha elszaladt velük a ló. Rá kell ébreszteni őket, hogy társaik nem tárgyak, ha segítséget várnak tőlük, nekik is segítő kezet kell nyújtani, ha megértésre vágynak, legyenek ők is megértők. Egyszóval tudatosítani kell bennük, hogy az emberi kapcsolatok egyik kulcsa a kölcsönösség.

Emellett arra is fel kell hívni a figyelmüket, hogy azért, mert valaki más, még nem kell kiközösíteni. Úgy színes a világ, ha nem vagyunk egyformák, azért senkit se kell lenézni, mert nem úgy öltözködik, mint mi és más az érdeklődési köre. Ő hogy érezné magát, ha hirtelen ő lenne a csúfolódók céltáblája, ha vele nem állna szóba senki? Megrághatjuk a kis vezetővel a kérdést, akár egy, a témával foglalkozó filmet hívva segítségül (szombat-vasárnap délutánonként nagy eséllyel elkaphatunk egy-egy ilyen alkotást a tévében).

Persze csak az tud vezetővé válni, akit követnek. Miért is megyünk birkaként mások után? Alapvető igényeink egyike, hogy tartozzunk valahova. És ki szeret a lúzer csapat tagja lenni? Na ugye…

Mint azt már említettük, teljesen normális, hogy a csoportokban vannak vezéregyéniségek, és akik köréjük gyűlnek. Azonban a követőknek is tisztában kell lenni azzal, hol a határ. Ha már fel kell adni a saját biztonságom, kényelmem, értékrendszerem, hogy a csoport tagja lehessek, …nos, az már régen nem jó. Gyermekünknek fontos tisztában lenni vele, hogy nagyszerű, ha vannak barátai, de ne adja fel önmagát. Tudatosítsuk benne, hogy teljesen jól gondolja, hogy nem neki kell megírni mások matek leckéjét, nem kötelessége csicskaként, parancsszóra ugrálni a büfébe, és csatlakozva a bégető kórushoz cikizni azt, akinek nincsenek menő cuccai, aki folyton belegabalyodik a saját lábaiba tesi órán...

Ez így szép és jó, de ha nem igazodunk a csoporthoz, könnyen kiutálhatnak minket. Jogos félelem, főleg egy kamasznál. Igen, a kegyvesztés benne van a pakliban. Ezért fontos, hogy beszélgessünk gyermekünkkel erről a helyzetről. Ne szószéki stílusban, inkább megértőbben. Ő hog látja a helyzetet, jól érzi magát benne? Valóban olyan nagy baj lenne, ha a sarkára állna? Netán mi is hasonló cipőben jártunk annak idején? Meséljük el, mi történt. Közben tartsuk szem előtt azt, ha csemeténk most nem tanulja meg, hogy neki igenis vannak emberként jogai, akkor bizony egész életére elnyomottá válhat, aki felett mindig uralkodik majd valaki. Ugye nem szeretnénk, hogy ez történjen? Akkor ne habozzunk, bízzunk az élettapasztalatunkban és vessük be magunkat!

Képek forrása: flickr.com