Milyen idős a gyermeked?
[ Terhesség kezdete - 18 éves ]
2011-05-23
36 komment

Vita az abortuszról

Az abortusz egyre gyakoribb téma a médiában. Mióta a kormány abortuszellenes plakátjai megjelentek az utcákon,a feszültség egyre nő, a téma pedig több mint kényes.

"Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek!” Olvasható a felirat egy magzatot ábrázoló plakáton. A plakát megrázó, elgondolkodtató és vitaindító egyben, így elhatároztam, hogy megpróbálom minden lehetséges oldalról megközelíteni a dolgot.

Az abortusz nem könnyű téma. Nehéz higgadtan kezelni, hiszen mindenkiből más-más reakciót vált ki, ami nem is csoda. Másképp gondolkodik a témáról a gyermektelen pár és másképp az abortuszon átesett nők, megint másképp a civil szervezetek és másképp az egyházak. Egyvalami viszont kétségtelen. Hatalmas trauma ez egy nő számára, amit ha lehet, el kell kerülni. A kérdés csak az, hogy hogyan? Plakátokkal? Tiltással? Felvilágosítással?

 

Ez utóbbival kapcsolatban engedtessék meg nekem némi szkepticizmus. A felvilágosítás hazánkban inkább személytelen, szárazon leadott oktatóanyagok egyvelege, mint valódi prevenció. Számtalan ilyen felvilágosító órát, előadást ültem, hallgattam végig kisiskolásként, és bátran kijelenthetem, nem az ott hallottak vagy tanultak gátoltak meg abban, hogy alkoholhoz, drogokhoz nyúljak, vagy túl fiatalon elkezdjek szexuális életet élni. Arról nem is beszélve, hogy ezek a felvilágosító események, mindig le vannak maradva egy kicsit.                                                                                                                              Kedves arcú, pironkodó védőnő beszél 18-19 éves fiataloknak az óvszer helyes használatáról, kezében egy uborka és egy gumióvszer.  Hiteltelen és elavult szövegek és oktatási módszerek. Ezekre emlékszem iskolás éveimből. Ennek fényében kétlem, hogy ez a módszer valóban hatékonynak bizonyulna az abortusz elleni küzdelemben. Ebben a formában biztosan nem.

A második lehetőség, amit a plakátok is hirdetnek, az örökbefogadás. Ez valóban jó megoldásnak tűnik, de bár sok gyermektelen pár vár kisgyermekre, nem minden esetben tudja az anyuka örökbe adni a babát. A procedúra hosszú, bonyolult lehet, elnyúlhat az idő, mire az örökbefogadó szülők megkapják a picit. Ha pedig a kis jövevény nem kap új szülőket, állami gondozásba is kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy sajnos vannak olyan nők, akik szociális vagy egyéb körülményeik miatt a terhességet sem lennének képesek végigcsinálni, mert nem tudnának pl. dolgozni mellette és még számos hasonló probléma felmerülhet. Arról nem is beszélve, hogy kimondhatatlanul nehéz lehet egy csöppséget úgy a szívünk alatt hordani, hogy tudjuk, nem tarthatjuk meg.

Utolsó lehetőségként pedig nézzük az abortuszt. Ha tárgyilagosak akarunk maradni, akkor még az elején ki kell jelentenünk, hogy a túlnépesedett országokban, mint például Kína, az abortuszt teljesen normális születésszabályozási módként tartják számon. Persze ezeknél az országoknál jellemzően más a kultúra, más a vallás, és jóval nagyobb népességről beszélünk.

 

Van ellenpélda is, mint Lengyelország, ahol igen szigorúan szabályozták a művi terhességmegszakítást. Csak vérfertőzés, nemi erőszak vagy a magzat visszafordíthatatlan rendellenessége esetén végzik el a beavatkozást, egyébként tiltott. Sőt pár éve még azzal is megpróbálkozott az egyik párt, hogy a fogantatás pillanatától jogi védelem alá helyezi a magzatot, így még a fent említett esetekben sem lehetne megszakítani a terhességet, de a javaslat végül elbukott.

Hazánkban egy liberálisnak mondható törvény van, mely nem nagyon tér el az uniós országok jó részének abortusztörvényeitől.  Jogvédők azonban úgy látják, hogy már a plakátok, melyeket kihelyezett a kormány is sértik a nők szabad döntéshez való jogát, hiszen amúgy is kényszerhelyzetben lévő, összezavarodott nőkre gyakorolnak nyomást.

Sokak szerint ezek csupán plakátok és nem tiltó szabályozás. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy azok a nők, akik nyilván nem jókedvükben az abortusz mellett döntenek, nem kis megrázkódtatáson mennek keresztül. Nem biztos, hogy az a helyes és etikus megoldás, ha az érzelmeikre ilyen plakátok formájában nyomást gyakorlunk. Mert bár lehet, hogy a plakát láttán egy kismama megijed, meggondolja magát, de valószínűbb, hogy csupán a bűntudatot és az önvádat erősítik benne.

Sajnos a témában pont a legfontosabb véleményt nem tudjuk meghallgatni és ez a magzatoké. Viszont addig is talán inkább arra kéne koncentrálni, hogy megelőzzük a bajt, és ne a meglévőt próbáljuk korrigálni, kijavítani vagy már előre – ha csak átvitt értelemben is – büntetni. Hiszen senkinek nem könnyű az abortusz mellett dönteni, mint ahogy a gyermekvállalás sem könnyű.

Mi a véleményetek, a plakátok szükségesek-e vagy nem ez a helyes megoldás? Ti mit javasolnátok?

-Flo-

Cimkék: terhesség
Hozzászólások
36db hozzászólás
cache