Normális, hogy... ?

Attól függ, hogy új keletű a probléma, vagy már régóta fennáll. Néha fordul elő vagy mindig? A kisgyerekeknél néha nehéz megkülönböztetni, hogy mit akarnak csinálni, és mit nem tudnak csinálni. Ha ritkán fordul elő, lehet, hogy csak nem szereti azt az ételt, és ezért köpi ki, ami meglehetősen gyakori. Ha új keletű a dolog, rendszeresen előfordul, és nem köthető ételhez, lehet, hogy betegség áll a háttérben. Azért köpi ki, mert nem tudja lenyelni. Állhat a háttérben torokfájás is, amitől fájdalmas lesz a nyelés. Lehet még a mandulák duzzanata vagy fertőzése, tályog vagy gégegyulladás az ok.

Amennyiben a probléma tartósan fennáll, tehát mindig csinálja, utána kell járni a dolognak. Bizonyos állagú ételek visszautasítása – például, ha a pépes ételeket megeszi, viszont a hamburgert vagy hot dogot , ami sok rágást igényel, nem eszi meg, az a szájat mozgató idegek rendellenességét vagy érzékelési problémákat jelezhet. A nyelvnyújtogatás a Little-kór (újszülöttkori agysérülés) jele is lehet. Bár ezt az orvosok általában csecsemőkorban diagnosztizálják – egyéb mozgási rendellenességek is vele járnak – az enyhébb esetekre akkor is fény derülhet, amikor a gyermekek átállnak a folyékony ételről a szilárd halmazállapotúra.

Normális, hogy a gyermekem szinte rögeszmésen pakolgatja a dolgokat?
A gyermekem megszállottan pakolássza a játékait, tökéletes sorokba rendezi őket, vagy szín szerint csoportosítja. Lehet, hogy kényszerbeteg?

Bár ez a fajta viselkedés neked furcsának tűnhet, tulajdonképpen teljesen normális a kisgyerekeknél. Valójában az, hogy felismeri a hasonlóságokat és különbözőségeket, és megtanulja összerendezni ezek alapján a dolgokat, a kisgyerekek egyik legfontosabb kognitív feladata. Természetesen a tárgyak válogatása, rendezgetése és csoportosítgatása kényszeresnek tűnhet, de gondolj bele, hogy ez milyen összetett feladat.

Ha huzamosabb ideig figyeled – élvezetből, nem aggódva –, észreveheted, ahogy különválogatja a plüssállatokat a babáitól, gondosan sorokba rendezve őket, akár még további csoportokat is kitalálva (külön rakja a kisbabákat és a Barbie-kat például). Szerencsés esetben még azt is megfigyelheted, hogyan küzd meg az olyan dilemmákkal, hogy az almát a labda mellé rakja (mert mindkettő kerek), vagy inkább a sütikhez (mert mindkettőt meg lehet enni).

A kényszerbetegség (OCD) másrészről pedig inkább elgyengíti, mint erővel tölti el. A rendet a világ megértése helyett arra használja, hogy ellenőrzése alatt tartsa, mert szorong és fél. Például órákig moshatja a kezét a fürdőszobában, vagy csak úgy tudja elhagyni a házat, ha előtte szertartások bonyolult sorát végzi el. Ezek a szorongások és kényszerek megakadályozhatják a normális társasági érintkezést, és gyakran járnak együtt alvásproblémákkal, depresszióval és különös étkezési szokásokkal.
Nyugodt lehetsz, hiszen kisgyermekeknél a kényszerbetegség nagyon ritka. Gyermeked ezen viselkedése csak egy teljesen egészséges, normális kognitív fejlődés jele.